sárgállik
sárgállik tárgyatlan ige (-ok), (-asz); -t v. -ott; -(a)na, -jon; -(a)ni sárgáll -t (rendsz. 3. személyben)
Sárga színben mutatkozik. A rét sárgállik a virágoktól. Futó pillantással látom, hogy az előszoba szögletében két nagy koffer sárgáll. (Gárdonyi Géza)
sárgállás; sárgálló.
