sarcol

Teljes szövegű keresés

sarcol ige -t, -jon
1. tárgyas (régies) Sarcol vkit, vmit: (folyamatosan) sarcot (1) szed vkitől, vmitől. Kíméletlenül sarcolták a meghódított városokat. || a. tárgyatlan (régies)  Ki rabol vagy sarcol, szigorún büntessék … (Arany János)
2. tárgyas (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Kíméletlenül kizsákmányol vkit, vmit. A földesurak kegyetlenül sarcolták a jobbágyokat.
Igekötős igék: megsarcol.
sarcolás; sarcolgat; sarcolható; sarcoló; sarcolt; sarcoltat.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT