sáncárok
sáncárok főnév [c-á] (katonaság, történettudomány)
Várak, erődítmények sáncát (1) körülövező széles, mély árok, amely (rendsz. vízzel elárasztva és karókkal televerve) az ellenség behatolását van hivatva megnehezíteni v. feltartóztatni: Morilla hadserege szárazon és tengeren egyszerre támadá meg a hősök városát, s megtölté halottaival annak sáncárkait. (Jókai Mór)
