robot
robot főnév -ot, -ja (csak egyes számban)
1. (történettudomány) <A feudalizmus korában> a jobbágy részéről a földesúrnak, vármegyének stb. igás v. kézi napszám formájában végzett kötelező ingyen munka; úrdolga. Heti két nap robot; robotban: ilyen munkaként, ilyen munka fejében; robotba jár, megy; robotra hajt vkit. Megváltja a robotot. Mit és ki ellen vét? – Nem tudja, hidd el, | Mert Verbőcziben arról egy szó sincs, | Más könyv pedig nem kell gavallérnak. | Elég ha tudja, hány faluja van, S minden jobbágy helyétől hány robotja. (Berzsenyi Dániel) Széles országúton andalog a jobbágy, Végzi keservesen vármegye robotját. (Arany János) Csécse a gróf Barkóczyak birtoka volt s mivel a kastélyhoz ..nagyon messze volt, robotra nem járt, hanem dézsmával szolgált. (Móricz Zsigmond)
2. (1945 után, sajtónyelvi) <A félfeudális kapitalista rendszerben> olyan napszámosmunka, melyet a szegényparasztság a földbirtokos v. nagygazda számára a kapott részesbérlet v. arató munka, kölcsön kapott iga stb. fejében végzett. A nagygazdák a bérösszeget nem pénzben szabták meg, hanem robotban.
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Kényszerből, lélek nélkül végzett unalmas, nehéz munka. Embertelen robot; a napi robot. Csupa robot volt az élete. Megunta a robotot. Nappal lett, indult a józan robot … (Tóth Árpád) Adjatok szabadságot nekem! Fáraszt a robot! (Gelléri Andor Endre) Fiatal | lelkem … szorította a robot! (Szabó Lőrinc)
Szóösszetétel(ek): 1. robotbér; robotember; robotfuvar; robotgép; robotmegváltás; robotmentes; robotnap; robotrendszer; robotváltság; 2. igarobot.
