rangelső
rangelső [g-e] melléknév és főnév je [e]
<Főleg katonaiskolában v. katonai jellegű tanfolyamon> egy osztály v. az évfolyam növendékei, ill. hallgatói közül a legjobb összesített elméleti és gyakorlati eredményt felmutató (növendék, ill. hallgató). Rangelső növendék. Az évfolyam rangelsőjeként végzett.
