rákényszerít
rákényszerít tárgyas ige
Kényszerrel rávesz vkit vmire; arra kényszerít, hogy vmit megtegyen. Vö: kényszerít (3b). Rákényszerítették, hogy menjen el. Az én gyerekeimet sohase lehetett rákényszeríteni a tanulásra. (Móricz Zsigmond) || a. Kényszerrel rávesz vkit, hogy vmit elfogadjon. Nem akarom a véleményemet senkire sem rákényszeríteni.
rákényszerítés; rákényszerített; rákényszeríthető; rákényszerítő; rákényszeríttet.
