rajtaveszt
rajtaveszt tárgyatlan ige (gúnyos)
Rajtaveszt (vmin): vmely kétes kimenetelű, rendsz. erkölcsileg is kifogásolható vállalkozás rosszul végződik vkinek a számára, vmely próbálkozásra ráfizet, pórul jár vmiben. Rajtaveszt az üzleten, a lopáson. Megtámadott, de rajtavesztett. Ez egyszer rajtavesztett. A legcsodálatosabb vállalatokat ő vezette mindig, soha rajta nem vesztett. (Jókai Mór) Rózsa Sándor a fejét csóválta. – … Ű [= ő] csak szabadulni akar. Éppen az a baj, hogy neki az a jó, ha mink ott rajtavesztünk. A mi halálunkon születik az ű örökös igazsága. (Móricz Zsigmond)
rajtavesztés; rajtavesztett; rajtavesztő.
