rajongó
rajongó melléknév és főnév
I. melléknév -an v. (választékos) -n, -bb
1. Általában olyan <személy>, aki rajong (1). A tanárukért rajongó diákok. || a. Ilyen személyre jellemző, tőle való, származó. Rajongó lelkesedés, szeretet. Egyszerü kunyhó, ott keleten! | Rakja rajongó képzeletem. (Arany János) Ólombetűkbe tördeltem szét Rajongó, égő lelkemet. (Ady Endre) A rajongó boldogságnak hulláma áradt belőle. (Móricz Zsigmond)
2. (rosszalló) Vkiért v. vmiért elvakultan lelkesedő. Rajongó szektárius. Küzdött föllázadt tartományok, elpártolt szövetségesek, rajongó néptömegek … ellen. (Kemény Zsigmond) Rajongó férfi, és idegbeteg nő Korcs nemzedéket szűl. (Madách Imre) A fákon végiglengő reszketésre | ugy nézhetnék, mint táncra süketek, | vagy mint aki hitetlen állva nézne | egy vak rajongó gyülekezetet, valami, különös felekezetnek | rejtelmes, könnyes szertartásait. (Babits Mihály)
II. főnév -t, -ja Rajongó (I) ember. Álmodozó rajongó. A színésznőtől autogramot kértek rajongói.
Szóösszetétel(ek): futballrajongó; zenerajongó.
