rájön
rájön tárgyatlan ige (a jelentő mód jelen 2. és 3. személyben és felszólító módban, tájszó v. régies) rájő
1. (ritka) Rájön vmire: vminek a tetejére v. felületére jön. A vasúti kocsi rájön erre a sínpárra. Csukd be a kályhaajtót, mert rájön a füst az ételre.
2. (átvitt értelemben, kissé régies) Rátámad. Vö: jön (I. 2). Sereggel jött rá az országra. Nézd, hogy rájön az emberre!
3. <Tárgy> ráilleszkedik vmire mint a maga rendes helyére. Erre még rájön a bélyeg, a burok, a fedél.
4. Rájön vmire: <vmely időjárási jelenség, növénybetegség v. más természeti erő> kedvezőtlenül, károsan meglep, megtámad vmit. A fiatal hajtásokra rájön a fagy; a vetésre rájön a szárazság. Kikelt … minden, de rájött a rozsda, búza helyett köménymagot aratott. (Jókai Mór)
5. Rájön (vkire): <vmely testi v. lelkiállapot, inger> kényszerítő erővel hirtelen elfog vkit, erőt vesz rajta. Vö: jön (V. 4). Rájön a betegség; rájön a → bolondja; rájött a → bolondóra; a láz, a köhögés; rájön a nevetés; rájön a → nyavalya; rájött a → rossz órája. Nagy köhögés jöve rá, s igy kénytelen újra leűlni. (Arany János) Váratlan és paradox módra … rájött a zokogás. (Babits Mihály)
6. (bizalmas) Rájön (vkire): <vmely tennivaló> vkinek mint soron következőnek jut, úgy, hogy azt neki kell elvégeznie; rákerül. Rájön a naposság, az őrködés. Melléje ültem, s mikor rájött az osztás, félrehíttam. (Mikszáth Kálmán) || a. (bizalmas) Rájön a sor: rákerül a sor. Vö: jön (V. 4b).
7. Rájön vmire: <személy> felfedez vmely elvont összefüggést v. kitalál vmely gondolatot, ötletet; megtalálja vmely kérdés megoldását; vmely eddig nem ismert tény v. igazság hirtelen tudatossá válik benne; ráeszmél vmire. Rájön az árulásra, a hibákra, a turpisságra, a visszaélésekre; rájön vminek az → ízére; rájön a dolog nyitjára, a helyes megoldásra; rájön, hogy mit kell tennie. Rájött, hogy ez így tovább nem mehet. Rájövünk a szerző titkára. Varázslata … az érzékeltetés rendkívüli erejében rejlik. (Ambrus Zoltán) Sokat olvastam és rájöttem, hogy … szent, emberi küzdés a tudomány. (Kaffka Margit) Valamitől bizonyára megzörrent az ablak zára: | rá kell jönnöm az okára. (Babits Mihály–Poe-fordítás) Tíz évvel később már rájöttem, hogy az emberek utálatosan csak saját magukról szeretnek beszélni. (Móricz Zsigmond)
rájövés; rájövő; rájött.
