rájár

Teljes szövegű keresés

rájár tárgyatlan ige
1. Rájár (vmire): vmely megnevezett v. szóban forgó étel- v. italfélét többször egymás után v. rendszeresen felkeres, hogy megdézsmálja. A tolvaj rájár a szőlőre. A róka rájár a tyúkra.  Teasütemények;. fahéj és más efféle van a padláson. Az egér rájár. (Gárdonyi Géza) A kamrába megneszelte a diós pálinkát, arra rájárt és aztán szörnyű dolgokat követeit el. (Tömörkény István) || a. Rájár (vmire): hosszabb időn át ismételten fogyaszt vmely helyen őrzött ételt v. italt.  Hétfőn megsütnek egy ménkő nagy darab húst …, s szombatig mindig rájárnak. (Jókai Mór) Kis korsóban tartják a pálinkát … Akármilyen sűrűn jár is rá, nem ittasodik el tőle. (Tömörkény István)
2. <Csak néhány szókapcs-ban>. Vmije rájár (vmire): vmely testrésze gyakorlottan, könnyen, szinte önkéntelenül végez vmely cselekvést; gépiesen cselekszi. Rájár a keze a pofonra; rájár a szája, a nyelve (vmire): megszokásból szinte öntudatlanul, akaratlanul mond vmit.  Kedves komám uram, – ezerszer engedelmet kérek, tekintetes alispán urat akartam mondani, de mindig rájár a nyelvem. (Jókai Mór) Csak úgy magától rájár a nyelvem. (Mikszáth Kálmán)
Szólás(ok): ld. rúd.
rájárás; rájáró.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT