ragály
ragály főnév -t, -ok, -a
1. (régies, választékos) Súlyos fertőző, járványos betegség. Legyek is terjesztik a ragályt. Megkapta a ragályt. || a. (régies) Járvány (1). A ragály elterjedt, kitört, megszűnt. A sziget lakói között már november óta dühöngött a ragály. (Kuncz Aladár)
2. (átvitt értelemben, választékos, gyak. rosszalló) Járvány (2). Én mint ragályt kaptam … a ragály melegágyában, a családban azt, hogy a világon semmi … hatalom nem ér fel avval, amit én ebben a parányi kis házban élveztem: a családi szeretet melegében való sütkérezést. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): ragályanyag; ragálymentes.
