ragadozó

Teljes szövegű keresés

ragadozó melléknév és főnév
I. melléknév (-bb) Olyan <állat>, amely elevenen elfogott v. elhullott állat húsával táplálkozik. Ragadozó cápa, fenevad; ragadozó őn ; ragadozó tigris.  A vár palánkos agyagbástyája olyan volt a szürkületben, mint egy óriás ragadozó állat … állkapcája. (Herczeg Ferenc) A gyermeknek jobban imponálnak a ragadozó fenevadak, mint a bégető szelídek. (Móricz Zsigmond) || a. Ilyen állatokra jellemző. Ragadozó életmód, hajlam, ösztön, természet. || b. (átvitt értelemben)  Súlyos kezét ragadozó mozdulattal tette rá a fekete aktatáskára. (Hunyady Sándor) || c. (állattan) Ragadozó madarak: a madarak egyik rendje (accipitriformes); horgas csőrű, hegyes karmú, kitűnően repülő madarak, amelyek elevenen elrabolt állatokkal, ill. dögökkel táplálkoznak (sas, sólyom, ölyv, kánya, héja, karvaly, vércse, keselyű stb.).
II. főnév -t, -ja Ragadozó (I. 1) állat. Valami ragadozó téphette szét ezt az antilopot. || a. (átvitt értelemben)  A ragadozó lakik bennünk, aki többet pusztít, mint amennyit elfogyasztani képes. (Karinthy Frigyes) || b. (állattan) Ragadozók: az emlősök egyik rendje (Carnivora); erős izomzatú és fogazatú, húsevő állatok (kutya-, macska-, menyét-, medve-, fóka-félék). || c. (állattan) Ragadozók: ragadozó madarak.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT