ragadós

Teljes szövegű keresés

ragadós melléknév -an, -abb
1. (többnyire állítmányi használatban) Olyan <anyag>, amely könnyen odaragad, odatapad vmihez. A méz, az enyv ragadós; ragadós a sár.  Az utca nincs kövezve, a föld fekete, ragadós. (Móricz Zsigmond) || a. Ragacsos (1). Ragadós a keze. A cukortól ragadós lett a keze.  Az árusok … [Jónás] rongyos, ragadós ruháját |… kórusban nevették. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, kissé régies) Ragályos. Ragadós betegségek.  Betegségem ragadós. (Eötvös József) || a. (állítmányi használatban) (átvitt értelemben) Másra könnyen átterjedő, másnál is hasonló jelenséget előidéző, utánzásra ösztönző. Az ásítás ragadós.  Ragadós a módi, kivált ha francia. (Csokonai Vitéz Mihály) A példa mindig ragadós. (Szigligeti Ede)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Önmagát vkire erőltető, barátságával tolakodó <személy>. Ragadós ember, útitárs. || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Ilyen személyre jellemző, rá valló, vele kapcsolatos. Ragadós természetű.
ragadósság.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT