ragad
ragad ige -tam, -t v. -ott, -jon
I. tárgyatlan Nyúlós anyag közvetítésével v. más módon szorosan odailleszkedik; tapad.
1. Vhova ragad: <nyúlósan folyékony összetételénél fogva, a felületen levő nyúlós folyadék v. apró horgocskák révén, a vele érintkező test ilyen tulajdonsága miatt v. a két test közt keletkező légüres tér következtében> nehezen leválaszthatóan vmely más testhez tapad. Vö: beleragad, (1–2) hozzáragad (1), ráragad (1). → Kezéhez ragad vmi. A bélyeg könnyen a papírra ragad. A sár a cipőmre ragadt. A bogáncs a ruhámba ragadt. Ez a gizgaz mindig belém ragad. Vigyázz, mert hozzád ragad az enyves deszka! Rájuk is ragadt egy kis festék. Futás közben ránk ragadt mindenféle tüske. Magunk gyujtsunk-e fényt, vagy várjunk, Míg jő a lassu virradat? | Kérdők nagy hírű bölcseinket; De nyelvök ínyökhez ragadt. (Tompa Mihály) Nagyon rossz álmaim voltak. Csirizes tálba ragadtam. (Móra Ferenc) || a. Vhol v. vhova ragad: ilyen körülmények közt vmihez érve v. vmibe, vmire jutva, ott marad, nem tud onnan kijönni, szabadulni. → Lépre v. lépen ragad. Benn, bent v. (ritka) benne ragad vmiben. A légy benn ragadt a mézben. A papucsom bent ragadt a sárban. A bogáncs a kötényén ragadt. || b. <Sűrű, pépszerű anyag> olyan természetű, hogy nyúlósságánál, szívósságánál fogva más testhez nehezen leválaszthatóan tapad. Ragad az enyv, a méz. || c. Vmely szilárd test megérintve azt az érzést kelti, mintha hozzátapadna ahhoz, amit megérintett. Ragad a keze: (átvitt értelemben is) szeret lopni; ragadok a piszoktól. Szóláshasonlat(ok): ragad, mint a → bojtorján. Mindig … por hevert a bútorokon, poharai ragadtak, a kést, villát zsírosan dobta a fiókba. (Kosztolányi Dezső) || d. (játék) <Biliárdgolyó> olyan helyzetben van, hogy érintkezik a másik golyóval. A két golyó ragad (egymáshoz).
2. (átvitt értelemben, bizalmas, kissé rosszalló) <Személy> úgy csatlakozik vkihez, hogy nehéz tőle megszabadulni. Vö: hozzáragad (2). Ez az ember nagyon tolakodó, mindenkihez ragad. Hol ragadt hozzád ez a kellemetlen fráter? || a. (átvitt értelemben, bizalmas, néha rosszalló) Vhol v. vmiben ragad: <személy> vhonnan nem akar v. nem tud elmenni; ott marad, ott reked. Benn, bent v. odabenn, odabent ragad. Éjfélig nálam ragadt. Elment az utolsó villamos, és ő itt ragadt. Benn ragadt egy mulató társaságban. A légitámadáskor odabenn ragadtam a lakásban. Délután jött hozzám, s ott ragadt estig. A kapus bent ragadt a kapuban. A futó a rajtnál nagyon benn ragadt. Az kellett volna neki csak, hogy külföldre kimenjen … Hanem aztán csak itt ragadt. (Jókai Mór) Kopereczky aztán ott is ragadt a Nosztyak asztalánál. (Mikszáth Kálmán) || b. (átvitt értelemben, bizalmas, kissé rosszalló) Ragad vkire: oda megy vkihez, és nem tágít mellőle, nem hagyja magára. Vö: ráragad (2). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk ragad vki. || c. (átvitt értelemben, sport, bizalmas) Ragad vkire, vmire: <labdarúgásban vmely játékos> szívósan követi az ellenfél vmelyik játékosát, állandóan mellette van, hogy akcióit semlegesítse. Ragad a csatárra.
3. (átvitt értelemben) Vkin, vmin ragad: <szem, tekintet, figyelem> vkire, vmire irányulva, hosszabb ideig időz rajta. Minden szem rajta ragadt. Tekintete a tűzijátékon ragadt. Figyelme teljesen a szónokon ragadt.
4. (átvitt értelemben) Vmely név, cím ragad (vkin): vkit rendszeresen olyan néven neveznek, olyan címmel illetnek, amelyet először csak alkalmilag v. tréfából használtak rá vonatkoztatva. Rajta ragadt a gúnynév. Pacsirtának [nevezték] … nagyon régen, mikor még énekelt. Azóta a név rajta ragadt, és viselte, mint kinőtt gyermekruhát. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben) Vkire ragad: <tréfás, gúnyos v. becéző elnevezés> vmely alkalom v. jellegzetes tulajdonság kapcsán maradandó vonatkozásba kerül vkivel. Vö: ráragad (3). Akkor ragadt rájuk ez a név. A huszár név onnan ragadt a huszárra, Hogy: egy halálnak mindig húsz az ára. (Sárosy Gyula) Hisz a nevem: „Hamis beszéd”, is ép azért ragadt rám | A bölcselők között, hogy én első valék, ki tudtam Törvényt s jogot ellenkező irányba elcsavarni. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
5. (átvitt értelemben) <Betegség, fertőzés útján vki másra> átterjed. Vö: ráragad (4). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk ragad a nátha, a torokbaj. Olyan fejér orvosság vót … Akkor azt adtak a kolerásoknak, hogy vagy kihajtja belőle, vagy ha meghal, másra ne ragadjon a betegség. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Ragad (vkire): <hangulat, lelkiállapot, szokás (gyakoribb) érintkezés révén> terjed, úrrá lesz más vkin, vmin. Vö: ráragad (5). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk ragad a lelkesedés, a szomorúság. A rossz példa hamar ragad. || b. (átvitt értelemben) Ragad vkire vmi: <látás, hallás útján> vki könnyű szerrel elsajátít vmely ismeretet, szokást stb. Vö: ráragad (5a). Csak úgy ragad rá minden idegen nyelv. Valami ragadt rájuk, pedig nem nagyon törték magukat a tanulással. A magamféle mesterlegényekrűl szólok. Kik évek során hosszas vándorlásukban sok országot bejártak, azokra a polgárisulásból csak ragadt valami. (Táncsics Mihály) || c. (tájszó) Vkihez kerül, jut vmi, kül. olyasmi, amit csent, lopott, amiért nem dolgozott meg. Vagy urasági ez a ló, vagy ragadt. A ami ragadt,• annak nincs becsülete, hiszen ha kidűl, majd ragad helyette másik. (Móricz Zsigmond)
Az I. 5. sz. jelentés || c. árnyalatában található Móricz-idézet helyesen így kezdődik: Vagy uraságé ez a ló, vagy ragadt. S ami ragadt, …
II. tárgyas Hirtelen megfog, és erősen tart, gyorsan visz vmit, vkit.
1. (régies) <Személy> hirtelen kezébe vesz vmit; <személy v. fogásra alkalmas testrész> erősen megfog, megragad vmit, vkit. [Toldi Miklós] a nehéz fát könnyeden forgatja, Mint csekély botocskát véginél ragadja. (Arany János) „Hé, emberek! Fogjátok és vigyétek | …” S már nyolc marok ragadta, | nehogy hajójuk süllyedjen miatta. (Babits Mihály) || a. <Állandósult szókapcsolatokban.> Vmely cselekvést jelképező, ahhoz szükséges tárgyat> hirtelen kezébe fog, hogy vele vmit elkezdjen. → Fegyvert ragad; → tollat ragad; → vándorbotot ragad (a kezébe). Látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam kezembe. (Kossuth Lajos) Lantot ragadt az ifju karja, Lantjának adta érzetét. (Petőfi Sándor) || b. <Főleg állandósult szókapcsolatokban.> Vkit vmin ragad: vmely testrészét v. ruhadarabját megmarkolva, erősen megfog vkit. Csuklón, nyakon, vállon ragad vkit; (átvitt értelemben is) galléron ragad vkit: felül a ruháján erősen megfogja, nyakon csípi; → nyakon ragad vkit; → nyakon ragadja az alkalmat; torkon ragad vkit: a torkát hirtelen, erősen, támadó v. fojtogató szándékkal megmarkolja, megfogja; üstökön ragad vkit. Itt egy vad őrült jár a ház körűl. Maradjatok honn; mert ha kóboroltok, Nyakon ragad künn. (Vörösmarty Mihály) A török nyakon ragadta a diákot. (Gárdonyi Géza)
2. (régies) <Ló kocsit, lovast> gyorsan, nagy lendülettel húz, ill. visz, szinte röpít. A négy táltos szédítő gyorsasággal ragadta a könnyű kocsit. (Justh Zsigmond) || a. (átvitt értelemben is) (Magával) ragad: <dolog, személy> nagy erővel, lendülettel magával visz, v. hatalmába kerít vmit, vkit; magával ragad vkit: <könyv, színdarab, szónok> teljesen leköti az olvasó, a néző, a hallgató figyelmét; elragadtatást kelt benne. Magával ragadta az ár. Szállj képzelet | … Ragadj magaddal. (Kölcsey Ferenc) Elméjét ragadta a vers rythmusa, mint úszót a sebes hullám. (Péterfy Jenő) Ragadja, vonja, hívja a művészet. (Kiss József) || b. (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben) Vmire ragad (vkit): <példa, hajlam, szenvedély> nagy erővel hatalmába kerítve, vmire bír vkit. Csodálatra, bámulatra ragad. Példaadása a többieket is nagy tettekre ragadta. Harcias hajlamai annyira ragadták, hogy a hadjáratokban is részt vett. (Csiky Gergely) Messze kelet népét tettekre ragadva vezette Tétlen tengésből diadalmas eszmei harcba. (Juhász Gyula)
3. (tárgy nélkül is) (ritka, régies) Erőszakkal v. erős, hirtelen lendülettel megszerez vmit. Sok zsákmányt ragadott. Még kér a nép, most adjatok neki; Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? (Petőfi Sándor) || a. Magához v. kezébe ragad vmit: vmely dolgot, lehetőséget hatalmába kerít. → Kezébe ragadja a kormányt. Magához ragadta a hatalmat, a vezetést.
Szólás(ok): ld. üstök.
Igekötős igék: átragad; beleragad; beragad; egyberagad; elragad; előragad; felragad; hozzáragad; ideragad; kiragad; közéragad; leragad; megragad; odaragad; összeragad; ráragad; tovaragad; továbbragad; visszaragad.
ragadás; ragadható; ragadó; ragadt.
