racionális
racionális melléknév -an, -abb (régies írva: rationalis is)
1. (filozófia) Az értelem számára felfogható, az észből eredő, az irracionálissal ellentétben fogalmakkal kifejezhető. Eötvös … a naiv krónikával … szemben szakasztott ugyanazon álláspontot foglalja el, mint … a rationalis theologia a szent könyvekkel, a vallási mythosok keletkezésével szemben. (Péterfy Jenő) || a. (filozófia) A logikus gondolkodás, az ész, értelem törvényein alapuló; észokokkal megmagyarázható. Marx Hegel dialektikájából annak racionális magvát vette át.
2. (ritka, választékos) Az ésszerűség, okszerűség elveinek megfelelően, józanul gondolkodó. Racionális fő, koponya.
3. (választékos) Az ésszerűségű okszerűség elveinek megfelelő <cselekvés, eljárás, dolog>. Racionális gondolkodás; racionálisan old meg vmit. || a. (sajtónyelvi, választékos) A gazdaságosság, a nagyobb termelékenység céljának megfelelően szervezett, az adott lehetőségek minél jobb kihasználására törekvő; okszerű, célszerű, ésszerű. Racionális gazdálkodás. A terv nem volt racionális. Némely iparcikk gyártása hazánkban nem mutatkozott racionálisnak.
4. (mennyiségtan) Racionális szám: két egész szám hányadosa (pl. 4/5 = 0,8) v. ilyen hányadként kifejezhető bármely sz.
