püspöki
püspöki melléknév -leg [e]
1. A püspök rangjával járó. Püspöki cím, hatalom, méltóság, tekintély; püspöki díszben. Egy papi csoport vonult szembe a győzővel. Fülöp esztergomi érsek püspöki ornátusban magasra emelt apostoli ezüst kereszttel. (Gárdonyi Géza)
2. Püspök tulajdonában, birtokában levő. Püspöki kert, lakás, rezidencia. || a. Püspök fennhatósága alá tartozó. Püspöki szeminárium. A kétfejű sas a püspöki székesegyházon ne botránkoztasson meg nagyon senkit. Ezt a nyomorult kényszerűséget, úgy látszik, hogy düh nélkül kell tűrnünk. (Ady Endre)
3. Püspökökből álló. Püspöki kar.
4. Püspöktől eredő. Püspöki engedély, körlevél, rendelkezés.
