példátlan
példátlan melléknév -ul, -abb
1. Olyan <dolog, magatartás>, amelyre még nem volt példa (4), amely még nem fordult elő; rendkívül ritka, egészen kivételes, egyedülálló. Példátlan eset, viselkedés. Az ilyesmi nálunk példátlan. [Flaubert] művészi erőfeszítése, hogy mindig megkeresse … azt a kifejezést, mely a legpontosabban fedi … a gondolatot: páratlan, példátlan. (Ambrus Zoltán)
2. (túlzó) Nagyon nagy (mértékű), rendkívüli, feltűnő. Példátlan siker, szorgalom. A példátlan keménységű hidegben … reggeli három óra felé érénk Liszkára. (Kazinczy Ferenc) Édesapámnak … másik kvalitása példátlan szorgalma. (Móricz Zsigmond) || a. (rosszalló) Nagyon nagy, szörnyű, borzasztó. Példátlan könnyelműség, kegyetlenség, vakmerőség. Mit hallok, mily példátlan árulás. (Vörösmarty Mihály)
példátlanság.
