opció
opció főnév -t, -ja (csak egyes számban)
Általában a választás joga; jogosultság arra, hogy vki két vagy több lehetőség közül a neki legmegfelelőbbet válassza.
1. (kereskedelem) Vkinek szerződésben biztosított, meghatározott ideig érvényes joga, hogy vmely érték- v. vagyontárgyat előre megállapított áron átvehet v. erre vonatkozó más szerződést köthet. Opciója van vmire; opciót biztost vkinek; opciót gyakorol. Az opció ugyanolyan feltételek mellett a vételre, bérletre stb. elsőbbségi jogot biztost. A ház megvételére nyolc napos opciója volt.
2. (ritka, jogtudomány) Más államhoz csatolt terület lakójának v. oda való illetőségű személynek az a joga, hogy régi honossága és az új állampolgárság között szabadon választhat; optálás.
opciós.
