ömlik
ömlik tárgyatlan ige (-ök, -esz [e] v. ömölsz); -ött; -eni [e] v. ömölni, (régies, választékos) ömöl (rendsz. 3. személyben)
1. <Folyadék v. szemes, szemcsés anyag> nagy tömegben, nagy erővel folyik, zúdul vhonnan v. vhová. Ömlik a víz a hegyről, a búza a zsákokba. Szóláshasonlat(ok): úgy ömlik az eső, mintha → dézsából öntenék. || a. (túlzó, irodalmi nyelvben) <Vér, könny> a megszokottnál, az átlagosnál nagyobb mértékben folyik, hull. Patakokban ömlik a vér. Hiába ömlik, hősök, véretek, Ha a koronát el nem töritek. (Petőfi Sándor) Harsogjanak szent, bátor zengzetek, Míg minden szemből hő könnyek ömölnek. (Tóth Árpád) A szeméből sűrűn ömlött a könny. (Móricz Zsigmond) || b. <Folyó> vhova torkollik. A Duna a Fekete-tengerbe ömlik.
2. <Gáznemű anyag, fény, hő> árad (3). Ömlik a füst a kéményből; ömlik a meleg, a napsugár a szobába. Már messziről megérzé a finnyás öreg úr a pálinkaszagot, mely az érkező szájából ömlött. (Mikszáth Kálmán) Kitárták a zárt ablaktáblákat, és sárga, sértő fény ömölt káprázó szemére. (Kosztolányi Dezső) A Keleti pályaudvar felől … vörös fény ömlik a városra. Kel a nap. (Nagy Lajos)
3. <Sok ember> nagy tömegben megy vhová v. jön vhonnan. Ömlik vhová v. vhonnan; ömlik a nép a színházból, az ünnepségre. Ebéd után a közeli falvakból … ömlöttek a vendégek. (Mikszáth Kálmán) A török ömlött dél felől. (Gárdonyi Géza)
4. Vmi nagy tömegben érkezik. Ömlenek az ajánlatok; ömlik hozzá a pénz.
5. (átvitt értelemben) Ömlik vmi (szó, főleg panasz, szitok) vkiből, vkinek a szájából: sok szóval, bőven, hosszasan panaszkodik, szitkozódik stb. Szinte ömölnek tört szívemből a keserű igék. (Ady Endre) Dörögve ömlött a szájából a felháborodás. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben, költői) <Hangulat, lelkiállapot> vkinek magatartásában erőteljesen megnyilatkozik; árad vkiből vmi. Ömlött belőle a jóság, mint a vörösre fűtött kályhából a meleg. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: általömlik; átömlik; beömlik; beleömlik; elömlik; kiömlik; megömlik; összeömlik; ráömlik; szétömlik; teleömlik; végigömlik; visszaömlik.
ömlő; ömlött.
