ölfa
ölfa főnév
1. (népies) Egy méter v. egy méter húsz centiméter hosszú, vastag hasábfa v. dorongfa, tüzelőfa, amelyből – soronként egymásra helyezve – rendsz. egy-egy öl3 (3) nagyságú rakást alkotnak. Künn, szabad ég alatt, piacán a várnak, Egynehány ölfából nagy tüzet csinálnak. (Arany János) Volt egy eset, hogy nem tudtak fát kiutalni az iskolák fűtésére, s akkor hordták éppen a Makróczy számára a város nagy nehéz kocsijai az ölfát. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Ölbe (öl3 3) rakott vastag hasábokból álló tüzelőfa; egy öl fa.
Szóösszetétel(ek): ölfamérő; ölfarakás.
