öklendezik
öklendezik [e-ë] ige -ek, -el [ë, ë]; -tem, -ett, -zen [e, ë, ë] öklendez [e-ë], (népies) ökrendez [e, ë], ökrendezik [e-ë]
tárgyatlan Öklendezik vki: <hányinger hatására> a torok felé terjedő (rendsz. hányással járó), ismételt görcsös összehúzódás támad a gyomrában, miközben kínlódó, fulladozó, tompa böfögésszerű hangokat hallat. Ujjával a torkába nyúlt, erre rögtön öklendezni kezdett. Ha egy kicsit iszik, mindjárt öklendezik. Az alvók, a részegek horkoltak, sóhajtoztak, ökrendeztek. (Jókai Mór) || a. tárgyas (ritka) Ilyen hanghoz hasonlóan mond vmit. Keresem, ki van a házban élő lélek. Találok a konyhára. Ott valami hülye lány, mintha ökrendezné a hangot: – Elment … (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): kiöklendezik.
öklendezés; öklendező.
