öcskös
öcskös főnév -t, -ök, -e [e] (bizalmas)
1. (kedveskedő) Fiatalabb fiútestvér; vkinek öccse; öcs. Mondd meg az öcskösödnek, hogy várjuk! Az öcskös negyedikbe jár.
2. (gúnyos) <Fiatalabb férfinak, fiúnak bizalmas v. kedveskedő, néha vállveregető, esetleg lekicsinylő megjelölésére v. megszólításaként:> fiatalember, fiú. Hány éves az öcskös? Mi jót hoztál, öcskös? No, ez derék dolog, öcskös … (Mikszáth Kálmán) Hát csak eredj, öcskös, egyenesen, aztán kérdezősködjél. (Gárdonyi Géza) Liheg az öcskös, s majd beleroppan, amint a szekrényt fölfelé nyomja a vasrúddal. (Gelléri Andor Endre)
