oszló
oszló melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, ami részeire, egyedeire bomlik, oszlik (1–3, 5). Az oszló sejt; a több ágra oszló folyó; a két táborra oszló értekezlet. Mi lehet? – tünődik …, mig odaér, nézvén a folyton hullámzó, oszló és gyülemlő tarka csoportot. (Mikszáth Kálmán)
2. Olyan, ami felbomlóban, rothadóban van. Az oszló hulla.
3. (átvitt értelemben is) Olyan, ami megszűnőben, múlóban, eltűnőben van, ami oszlik (6). Az oszló daganat; az oszló bánat.
II. főnév Oszlóban van: a) <vmely közösség, csapat, társaság> oszlani (3) kezd, részekre bomlik; b) <hulla> bomlásnak, rothadásnak indult.
