nyomos
nyomos melléknév -an, -abb (elavult)
1. Sokáig megmaradó, hosszú (ideig tartó). Szeresse meg isten | Nagy Lajos urunkat | Sok nyomos időkkel. (Faludi Ferenc) || a. Hosszú életű. Azt parancsolád, hogy ha a világon nyomosok akarunk lenni, tisztellyük atyánkat. (Pázmány Péter)
2. Fontos, hatékony, jelentős; nyomós. Te … szeretsz tréfálódni a nyomos dolgokban is. (Csokonai Vitéz Mihály) A dolog igen nyomos, s … azt itt el nem végezhetjük. (Vörösmarty Mihály)
3. Részletekbe hatoló, alapos, beható <szellemi tevékenység>. Legnyomosabban szólt pedig a jó Ingady, mondván: | Szívemből akarom, hogy adózzék minden, e honnak | Felvirulásáért. (Arany János) [Vörösmartyban Révai munkái] ébresztették föl … a nyelv körüli nyomosabb tanulmányokat. (Gyulai Pál)
4. (költői) Nyomasztó, súlyos. [Az ifjú] Elszúnyadt s bajain az ital, s nyomos álom erőt vett. (Vörösmarty Mihály)
