nyomorít
nyomorít tárgyas ige -ott, -son, -ani v. (-ni)
1. (irodalmi nyelvben) Erőkifejtésében gátol, részben. v. teljesen, egy időre v. végleg tehetetlenné, munkára, küzdelemre alkalmatlanná tesz. Kit nátha nyomorít, Kit meg a keh bánt. (Vörösmarty Mihály) Megölni nem öllek: nem szült anya dögre; Nyomorítlak sebbel és kínnal örökre! (Arany János)
2. (ritka) Vmibe nyomorít vmit: szűk helyre szorítva fájdalmat okoz neki. Szűk cipőbe nyomorítja. a lábát.
Igekötős igék: agyonnyomorít; elnyomorít; megnyomorít; összenyomorít.
nyomorítás; nyomorítgat; nyomorítható; nyomorító; nyomorított.
