nyálas
nyálas melléknév -an,-abb
1. Olyan <dolog>, amin nyál van; nyállal bekent. Nyálas fonál, pipaszár, szopóka; nyálas kézzel fog meg vmit. Nyálas a cigarettája. || a. (ritka, népies) Olyan <személy>, akinek folyik a nyála, de nem törüli meg a száját. Nyálas a beteg. A gyerekek mind varasak voltak, csipásak, nyálasak. (Móricz Zsigmond) || b. (ritka) Nyálkás, ragadós. Nyálas béka, csiga.
2. (átvitt értelemben, rosszalló v. gúnyos) Nyálasszájú. Ezeknek a mostani fiataloknak is lesz ilyen emlékük, mire ők lesznek az öreg emberek, s őket is ilyen tisztelettel hallgatják az akkori nyálas fiatalok. (Móra Ferenc)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Gerinctelenséggel párosuló hízelkedése miatt undorító, megvetést keltő <személy>. Nyálas hízelgő. || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Ilyen személyre jellemző, rá valló <megnyilatkozás, magatartás>. Nyálas bók, hízelgés.
nyálasodik; nyálasság.
