nyalábol

Teljes szövegű keresés

nyalábol tárgyas ige -t, -jon (ma főleg igekötővel) (ritka, régies)
1. Vmiből egy nyalábra valót karjába, ölébe vesz, emel.  Széna-, sarjúrendet, búza- vagy zabmarkot, kévét egyiránt [= egyaránt] nyaláboltam. (Táncsics Mihály)
2. Karjával átölelve az ölébe vesz v. megragad vkit.  Megragadta a fiát, két karjába nyalábolta, s belevetette a vízbe. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: átnyalábol; felnyalábol; körülnyalábol; összenyalábol.
nyalábolás; nyalábolható; nyaláboló; nyalábolt.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT