nyakörv
nyakörv [k-ö] főnév
1. Szíjból v. fémből készült kerek pánt, amelyet főként kutyák nyakára szoktak csatolni. Nyakörvénél fogva kellett az ebet az ajtótól elvonszolni. (Jókai Mór) Darlingot egy ideig a szakács etette a konyhában. De a többi kutya nem bírta el … A szakács lassanként eladogatta ezüst nyakörvét, szájkosarát, pórázát. (Kosztolányi Dezső) || a. <Pásztorkutyákon> a farkas harapása ellen védő, tüskésen kiképzett ilyen tárgy.
2. (ritka, régies, irodalmi nyelvben) Nyakék; női nyaklánc. A bársony csak úgy suhogott, a csipke csak úgy repült rajta; boglár, nyakörv versenyt ragyogott egymással. (Jókai Mór)
nyakörves; nyakörvű.
