nyafogás
nyafogás főnév -t, (-ok), -a
1. A nyafog igével kifejezett cselekvés, megnyilvánulás; az a tény, hogy vki, főként gyermek nyafog. Idegesítő, nyűgös nyafogás; az álmos, beteg gyermek, a kényeskedő lány nyafogása. || a. Kényeskedő, durcás hanghordozás, nyafogó hang, panaszkodás. Affektált nyafogás. Nem is beszéd az, csak nyafogás.
2. (vadászat) Kutya, kül. vadat űző vadászeb csaholása. Ha kiugratott egy árva nyulat [a kopó], azt lassú kocogással, … nyafogással hajtotta órákig. (Bársony István)
nyafogási.
