nevet

Teljes szövegű keresés

nevet [e-e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. tárgyatlan <Hirtelen támadt jókedvében, vmely fonákság keltette derültségében v. kárörömének, gúnyos fölényének kifejezésére> sajátos arcjátékkal (rendsz. a száj izmainak fölfelé és széthúzásával) kísért, heves, szakadozott kilégzéssel járó hangot ad. Arcába nevet; elfakad nevetve; vkinek a szemébe v. a szeme közé nevet; halkan, hangosan, harsányan, tele tüdőből nevet; csúfondárosan, gúnyosan, huncutkásan, jóízűen, könnyen, megelégedetten, ravaszul, tiszteletlenül, vígan nevet; ritkán nevet; vkinek a rovására nevet; hasát fogja, úgy nevet; majd megpukkad v. majd megszakad, úgy nevet; úgy nevet hogy a könnyei potyognak; sokat nevet; szívből nevet; nevetnem kell: mulatságos, nevetséges dolog ez; ez nem nevetni való: ez nem nevetséges, hanem inkább komoly v. fájdalmas dolog; lehet már nevetni v. hol kell itt nevetni?: <csattanó nélküli adoma, rosszul előadott tréfa után>; nevetve hallgatta, mesélte, mondta, nézte hogy … Jókedvű fickó, mindig nevet. Hol nevetett, hol sírt örömében. Először csak nevetett, azután hahotázni kezdett. Szóláshasonlat(ok): Nevet, mint a fakutya.  Nem szólott egyik sem, nem sírt, nem nevetett. (Arany János) Édesapám … harsányan nevetett. Össze-összecsapta a két tenyerét …, s felkacagott. (Móricz Zsigmond) Ha nevetnél, én is örülnék, vacsora után melléd ülnék. (József Attila) Nevetett a sofőr is, néztek az egymás szemébe, nevettek volna beszéd nélkül is. (Nagy Lajos) || a. Vkire, vmire nevet: ilyen arckifejezéssel néz vkire, vmire. Vö: ránevet (1). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk nevet; egymásra nevetnek: <cinkos egyetértésüknek v. annak a jeléül, hogy kölcsönösen tudnak a dologról>. A lányra nevetett. Az unokám rám nevetett. || b. Vmilyent, vmekkorát nevet: derültségét így, vmilyen módon, vmely mértékben kifejezi. Jót, jóízűt, nagyot nevet. Rég nevettem már ilyen jót.  S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet S viszik tovább a táltosával Pogány dalok, víg hajnalok. (Ady Endre) || c. (bizalmas, túlzó) <Csak néhány szókapcsolatban:> vmilyenre v. vmire neveti magát: <ilyen érzelmi megnyilatkozás közben> olyan sokat derül vmin, hogy egészen belefárad. Betegre, halálra, hülyére neveti magát. || d. Némi humorral, öngúnnyal vegyes fájdalmát ilyen arcjátékkal és rendsz. ezt kísérő jellegzetes hanggal fejezi ki. Kínjában nevet; fanyarul, kelletlenül, kényszeredetten, keserűen nevet. Szóláshasonlat(ok): Nevet, mint a fazekas, mikor feldől.
2. tárgyatlan Arca derültséget tükröz; mosolyog. Csendesen, hang nélkül, magában nevet; a szemével nevet: csak a szemében tükröződik csintalan jókedve, öröme; egyik szemével sír, a másikkal nevet.
3. tárgyatlan és tárgyas Nevet vkin, vmin v. (népies, régies) vkit, vmit: jót mulat rajta; megnevetteti vki, vmi. Nevet a bohócon, vkinek a bolondozásain, mondásain, tréfáin, ugrabugrálásán; nevet a humoros filmen, a jó viccen; minden butaságon, sületlenségen nevet; neveti a készet. Mindenki rajta nevetett. A gyerekek nevették a játszadozó majmokat. Azon nevetek, hogy kormos az orrod.  Nagyokat nevetett az orvos anekdotáin. (Gárdonyi Géza) A doktor bácsi … valami víg tréfán nevet. | De kék szeme egyszerre elsötétül … (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan Nevet vkin: kárörvendőn derül, mulat vkinek a rovására. Jót nevettünk a pórul járt törtetőn. Olyan siralmas külsőnk volt, hogy nevetnünk kellett egymáson.
4. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Az arc vmelyik része> kifejezi, elárulja vkinek az örömét, jókedvét, vidámságát, szinte ragyog, sugárzik tőle. Arca komoly maradt, csak a szeme nevetett.  Szinte még az orra is nevet. (Justh Zsigmond) Kék szemei nevetnek mint az ibolya. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Természeti tárgy, táj, jelenség, égitest> vidámnak, vonzónak ható külsejével a nevető ember arcához hasonlóan derűt áraszt. A sok piros alma, cseresznye csak úgy nevet az ágakon.  A völgyekben … nevetnek a rétek selyemfüveikkel az őszi napsugár játékában. (Mikszáth Kálmán) Túl e klastrom és e völgy homályán Rég reggel ég és boldog nap nevet. (Juhász Gyula)
5. tárgyatlan és tárgyas (átvitt értelemben) (Csak) nevet vmin v. vmit v. (ritka) vkin, vkit: nem veszi kellő komolysággal; könnyedén kezeli v. fogja fel. Aggályain, erőlködésén, fenyegetésein csak nevettek. Teljes igyekezettel dolgoztunk, de ő csak nevetett rajtunk. Csak nevettünk a kudarcon. Ne törődj vele, én csak nevetem az egészet! Mások törik magukat, ő meg csak neveti a dolgot. Annyit lamentál hogy már csak nevetek rajta.  A tanúlt ész trop[h]aeumi [= győzelmi jelei] nevetik az idő viszontagságait. (Csokonai Vitéz Mihály) Mindig nevettek, akiket szerettem, Mindig nevettem, aki szeretett. (Juhász Gyula) || a. tárgyatlan és tárgyas Nevet vkin, vmin v. vkit vmit: gúnyos derültséggel v. lenézéssel, fölénnyel szemléli. Nevet az ostoba embereken; neveti a világot, az emberek bolondságát. Mindenki mást nevet, csak magát tartja valamire.  A bolondot, ha bolondoz, neveti a sokaság. (Arany János) Érezte, hogy az egész város nevetni fogja ügyetlen sáfárkodását. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben) Könnyen nevet: nincs semmi baja, gondja; könnyű, előnyös helyzetben van.
Szólás(ok): ld. marok. Közmondás(ok): Az nevet (legjobban), aki utoljára nevet: annak van igazán oka az örömre, aki végül diadalmaskodik.
Igekötős igék: agyonnevet; belenevet; elnevet; felnevet; félrenevet; hátranevet; kinevet; lenevet; megnevet; odanevet; összenevet; ránevet; végignevet; visszanevet.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem