notesz
notesz [ë v. e] főnév -t, -ek [ë] v. -ok, -e [e] v. -a
Egyéni följegyzésekre haszn., üres lapokat tartalmazó kis, zsebben hordott könyvecske, ill. napokra beosztott lapokból álló, rendsz. naptárt és más közhasznú tudnivalókat (postadíjszabás, intézmények címjegyzéke, névnapok jegyzéke stb.) is tartalmazó könyvecske; zsebkönyv(ecske). Bőrkötéses, vászonkötéses notesz. Följegyezte telefonszámomat a noteszébe. Elővette zsebéből a noteszt, és megnézte, milyen napra esik elseje. A főmérnök már várta. Ott ült az ő íróasztalánál …, s noteszébe jegyezgetett. (Móricz Zsigmond) Édes öregem, írd föl a noteszedbe, hogy azt a kis ügyvédet a feleségével együtt hívjuk meg. (Hunyady Sándor) || a. (iskolai, bizalmas) Rovatos tanári zsebkönyv az osztályzatok, fegyelmi megjegyzések stb. számára. Tanári notesz; beírja a névsort, az osztályzatot a noteszébe; noteszból feleltet, szólít; előveszi a noteszét. A tanár az osztályban felejtette a noteszét.
Szóösszetétel(ek): noteszlap.
noteszos.
