nap
nap főnév -ot, -ja
I. Általában világító és melegítő központi égitest.
1. (tudományos művekben gyak. nagybetűvel) A mi bolygórendszerünk hőt és fényt sugárzó központi égiteste. A nap áldozta ←; a nap karimája ←; a nap kisütése ←; a nap tányérja ←; felkel, feljön a nap; a nap felkelőben; → emelkedik a nap; a nap delel, délpontra hágott, tetőfokra ért; → áldozóra hajlik a nap; → búcsúzik a nap; → hanyatlik a nap; a nap leáldozik, lealkonyul, lemegy, lenyugszik; → megy a nap lefelé; a nap nyugovóra ← hajlik, tér; a nap alkonyulóban, lemenőben, lenyugvóban van; → leszállóban van a nap; a nap a felhők mögé → bújik; → elborul a nap; a nap (fehéren v. vörösen) → izzik; → kikukucskál a nap a felhők közül; kisüt, süt a nap → hasára süt a nap; → megfogyatkozik a nap; a nap megfutja pályáját; → foga van a napnak; napnál világosabb: könnyen megérthető, belátható; → felderül a napja vkinek; (átvitt értelemben) feljön, felsüt, felvirrad a napja v. kisüt rá, rásüt az isten napja: sorsa jóra fordul, jobb napok virradnak rá rámosolyog a szerencse; (átvitt értelemben) lemegy, leáldozik a napja: jó sorsa, szerencséje elhagyja. (szójárás) A napra lehet nézni, de rá nem: nagyon szép, gyönyörű. Szóláshasonlat(ok): világos, mint a nap: nagyon könnyen belátható, megérthető, teljesen világos, átlátszó <tényállás igazság>. A napnak is van délben megállása, De az én szivemnek hozzád van vágyása. (népköltés) A kelő nap megvilágította az országutat. (Gárdonyi Géza) A nap hajnalban mindig megjelent, | mennyei munkás, … aki velem kelt és feküdt, | és fűtött nekem és világított. (Szabó Lőrinc) || a. A nap alatt: a földön, a világon. Sok furcsa dolog van a nap alatt.
2. Ennek az égitestnek világító és melegítő sugarai, ill. az a hely, ahova ezek a sugarak esnek; napfény, napsütés. → Tűző nap; a nap melege ←; a nap nyila ←; → átsüt a nap vmin; → besüt a nap (vmin) vhova; vkit → fog a nap →; lángol a nap; megfogja a nap; a nap megsüt ← vmit; → elbújik a nap elől; (tréfás) a napnál ebédel: sehol sem ebédel, nincs ebédje; a napon szárít vmit; a napra áll, ül, fekszik; a napra tesz vmit; nem állja, nem bírja a napot; elállja, elfogja a napot; napot → kap; nem kap napot; → sütteti magát a nappal. [A nemzetgyűléshez.] Egy új hazát, mely szebb a réginél És tartósabb is, kell alkotnotok, | Egy új hazát, hol minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegő. (Petőfi Sándor) Harmat-arca hő napon ég. (Arany János) A felkelő nap arany tavában elolvad a hegyek kemény gerince. (Karinthy Frigyes)
3. (csillagászat) Vmely bolygórendszer központi égiteste. A csillagrendszerek napjai.
4. (átvitt értelemben, ritka) Az a személy, aki vkinek a büszkesége, öröme, életének értelme. Napom → fénye. Fiacskám, lelkem drága napja, Napomnak fénye! örvendezz. (Petőfi Sándor)
II. Ennek az égitestnek a feltűnésével kapcsolatos időszak.
1. Éjféltől éjfélig számított naptári időegység; az az idő, amely alatt a föld egyszer megfordul saját tengelye körül, ill. amely a nap két delelése között eltelik; 24 óra. Csillagászati nap; naptári nap; az →utolsó nap, → harmadik, negyedik, ötödik stb. napja; nap mint nap*: naponként, nap nap után, napról napra; nap nap mellett ←; nap nap után: naponként, ill. több napon át; a mai napig: a) a kijelentés napjáig, időpontjáig; b) mostanáig; a mai napig nem érkezett meg; nem lehet egy napon említeni (őket): nem lehet összehasonlítást tenni köztük; napról napra: az egymást követő napokon sorozatosan, újra meg újra; → egyik napról a másikra; egyik napról a másikra él: bizonytalan körülmények között, megélhetését csak egy-egy napra biztasítva él; → számolja a napokat; nem ad neki ennyi meg ennyi napot; nem → vet neki ennyi meg ennyi napot. (szójárás) Egy nap nem a → világ. (szójárás) Holnap is nap lesz: a) vmely cselekvést nem szükséges okvetlenül ma elvégezni, befejezni, másnapra is halasztható; b) nem szabad elhasználni, elfogyasztani vmit; takarékosan a holnapra is kell gondolni. Lefolytak éltem napjai: mosolyogva halok meg. (Csokonai Vitéz Mihály) Pár nap mulva fél szendergésemből Félrevert harang zugása vert föl. (Petőfi Sándor) Párizst napról napra jobban fenyegették a németek. (Kuncz Aladár) A föld egyet fordult, és mindnyájan öregebbek voltak egy nappal. (Babits Mihály) || a. (gyak. birtokos jelzős szerkezetben) Vmely cselekvés, teendő végrehajtására kijelölt, arra szánt v. vmely nevezetes, fontos esemény miatt emlékezetes ilyen időegység. Agitációs nap; → csendes napok; → engesztelő nap; → húsos nap; → hústalan nap; → jeles napok; → keresztjáró napok; → kíméleti napok; → műves nap; → törvénytevő nap; a nap hőse ←; a nap lovagja ←; az esküvő, a fizetés, a kirándulás, a lejárat, a vásár napja; az évforduló, a felszabadulás, a győzelem napja; halála, keresztelése, születése napja; → halottak napja; neve napja; (népies) napjára: akkorra, amikorra megállapítottuk, a maga idejében. Ott essem el én, A harc mezején, … Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap. (Petőfi Sándor) Bizonyos lehetsz felőle, hogy napjára megküldöm az összeget. (Jókai Mór)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. Ennek az időegységnek reggeltől estig terjedő szakasza. → Beesteledik a nap; vmivel eltelik az egész nap; → agyonüti a napot; → lopja a napot; morzsolja a napokat v. napjait; → éjt, napot eggyé téve v. éjt nappá téve. Mindjárt reggel rosszul kezdődött a nap. Egész nap dolgozott. A napok hosszabbodnak, az éjszakák rövidülnek. A szép napok hosszak valának, Az éjszakák nem nyugtatának. (Csokonai Vitéz Mihály) És máskülönben hogy van dolgotok? | Tudom, sokat kell fáradoznotok. | Örök törődés naptok, éjetek. (Petőfi Sándor) Kínos napokat és éjjeleket töltöttem el. (Tolnai Lajos)
3. A 24 órás naptári napnak az a része, amelyet vmilyen tevékenységgel, elfoglaltsággal tölt el vki. (Mi a fizetés?) → Hat nap, a hetedik ráadás. Három napig olvasta a könyvet. Két napig varrta a ruhát. Öt napot is igénybe vesz ez a munka. || a. Munkanap, nyolc-, esetleg ennél több v. kevesebb órás munkaidő. Előre ledolgozta a napját. || b. (iskolai) A 24 órás naptári napnak az a része, amelyet vki az iskolában tölt. Három napot mulasztott. || c. (történettudomány) A 24 órás naptári napnak az a része, amelyet vki robotban tölt; robot. Férjem megfizette porcióját. Leszolgálta ötvenkét marhás napját [= szekeres robotját]. (Eötvös József)
4. Egy nap (II. 1–2) eseményei, vkinek az élményeiként; vkinek a napi élményei. Izgalmas, szép, unalmas nap; → görbe nap; nehéz, rossz, súlyos napok; → sima nap; → bolond napja van; → jó napja van vkinek; → rossz napja van vkinek; szép napja van vkinek: a) szép élményben van része; b) vmely szabadban végzendő munkához, játékhoz, szórakozáshoz szép, derűs, jó ideje van; vmilyen napot → csinál (magának). Az ember … a legkeservesebben kaphat valamit még azoktól is, akiken … segített boldogabb napjaiban. (Móricz Zsigmond) || a. Jó napot!: <nappal, találkozáskor haszn. köszönésként.>
5. (rendsz. többes számban) Néhány napra terjedő időszakasz. Húszas napok; napjai meg vannak számlálva (→ megszámlál); jobb napokat látott: elszegényedett <személy>; utolsó napjait éli. Véres napokról álmodom. (Petőfi Sándor) Öreg napjaimra állás nélkül maradtam. (Mikszáth Kálmán) || a. A napokban: a legutóbbi v. a közvetlenül ezután következő napokban. || b. Napjainkban: korunkban. Olyan hímzett bársonytáskákkal érkezett meg, amilyent napjainkban már nem látni. (Krúdy Gyula)
6. (ritka, költői) Élet, élettartam. Szabad a magyar nép … . lejárt napod, német! (Petőfi Sándor) Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl. (Arany János)
7. (ragtalan határozóként) A napok egyikén v. több napon; napon. Egy szép nap megérkezett. Két nap egymás után csomagot kapott. A második nap már nem bírta a hajszát. Egy nap halat főzeték, s nyers hagymát hozattam fel. (Kazinczy Ferenc) Tóth Miska … egy nap bizalmasan tanácsot kért Kohlbrunn úrtól. (Mikszáth Kálmán)
8. (ragtalan határozóként) Egész nap: reggeltől estig. Egész nap dolgozott.
Közmondás(ok): Minden csoda három napig tart: az eleinte nagy feltűnést keltő, rendkívüli dolgokhoz is hamar hozzászoknak az emberek. Semmi sem új a nap alatt: <elavult felfogás szerint> nincsen semmi, amihez hasonlóra ne volna korábbi példa. Több nap, mint kolbász: nem kell mindent egyszerre elfogyasztani takarékosan, beosztással kell élni.
Szóösszetétel(ek): 1. napáldozat; napégette; napelsötétülés; napenergia; napenyészet; napfeljötte; napgolyó; naphunyta; napimádó; napisten; napjárás; napkarima; napkedvelő; napkitörés; napkorona; napmagasság; napmegfigyelés; napsötétedés; napsötétség; napszínkép; napszítta; naptányér; naptávolság; napvédő; 2. aznap; békenap; bőjtnap; félnap; fogadónap; gyásznap; gyermeknap; harmadnap; határnap; heverdelnap; hónap; hosszúnap; időnap; ítéletnap; kasszanap; kimenőnap; kisasszonynap; klubnap; könyvnap; köznap; másnap; másodnap; mindennap; munkanap; névnap; nőnap; örömnap; panasznap; pártnap; pihenőnap; repülőnap; szabadnap; szökőnap; születésnap; szünetnap; szünnap; törvénynap; ünnepnap; végnap; vésznap; vitanap.
napnyi.
