nagydob
nagydob főnév
Zenekarokban haszn., nagyméretű, kétfenekű, határozatlan hangmagasságú dob. Megszólal a nagydob a zenekarban, és kezdetét veszi a művészélet. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, népies) Verik, ütik a nagydobot: feltűnő, hangoskodó reklámot csapnak vminek. Ütni kellene a nagydobot, hogy csődüljön a közönség. (Arany János) Írásból akarnak élni, de írni nem tudnak, s … más téren nem tudnak élni …, csak ha állandóan veretik a reklám nagydobját. (Ady Endre)
nagydobos.
