mögül
mögül névutó, (népies, régies) megül [ë], megől [ë] (ragtalan v. személyragos szó után, azzal együtt értve)
1. Vki, vmi (háta) mögül: vmely személy, állat, tárgy, alakulat háta mögött levő helyről, hátsó oldala felől. A gyerek előjött az anyja mögül. Hozd elő a ház mögül azt a létrát! Az arcvonal mögül jött. || a. A szóban forgó személy, állat, tárgy hátulsó része felőli irányból. A hátam mögül kiáltás hallatszott. E mögül a ház mögül jött a lövés. || b. A szóban forgó tárgy belső v. (ritk.) külső oldala felőli helyről. Bújj elő az ajtó mögül! Kinéz az ablak mögül az utcára. || c. A szóban forgó tárgynak arról az oldaláról, amely felől nem szokták használni. Kihúzott az íróasztal mögül egy leesett iratot.
2. A szóban forgó személynek, tárgynak a beszélő, ill. vmely nyíltabb térség felé irányuló részével ellentétes oldalán, ill. annak közelében levő helyről. A nyúl kiugrott a bokor mögül. A hold előbújt a felhők mögül. Egy híd mögül hajdú behajszol. (Arany János) A hegyek megől égő városok pírja látszik. (Madách Imre) || a. A szóban forgó határvonal v. ilyenként szereplő tárgy túlsó oldaláról, ill. annak közeléből. Felbukkant a kerítés mögül
3. A szóban forgó, vmit elfedő, beborító tárgy védelme alól. A függöny mögül kikandikált. Rőt csuklyája megől a képe sem látszik. (Arany János) A csillagok egész közelre jönnek, mint színésznők egy nagy fekete bársony függöny mögül. (Babits Mihály)
4. (átvitt értelemben, ritka) A szóban forgó személy v. közösség oldaláról el, céljának meghiúsítására törekedve. Elhódítja a tömegeket eddigi vezetőjük mögül.
Szólás(ok): Isten háta mögül: vmi eldugott, féléreső, távoli helyről.
Szóösszetétel(ek): amögül; emögül.
