mint [2]
mint [2] kötőszó, (népies) mind
I. (melléknév kötőszavaként)
I. <Hasonlításban.>
A. <Egyezést kiemelő hasonlításban; a hasonló (személy, tárgy, dolog, cselekvés, folyamat) bevezetésére; a főmondatban gyak. akkora, annyi, olyan, úgy stb. rámutató szóval; a mellékmondatban néha (népies) akár szóval nyomósítva.>
A. <Fokozást nem tartalmazó hasonlításban.>
1. <Egy szóval v. szókapcsolattal kifejezett hasonlónak bevezetésére, vmely tulajdonság, minőség szemléletessé tételére, az első részben megnevezett v. a beszédhelyzet, ill. a szövegösszefüggés alapján odaértett hasonlítottat vmely általánosan ismert tárgyhoz, dologhoz, ritk. személyhez hasonlítva; e tárgy, dolog, személy neve előtt rendsz. határozott névelő áll.> A leány is olyan, mint az anyja. Az én fiam is körülbelül akkora, mint a tied. Olyan ez a piros fény, | Mely a kék Mátrán lángol, | Mint kék szemű lyány arcán A rózsaszinű fátyol. (Petőfi Sándor) Itt-ott mered csak s furcsán, betegen Lobog a kétes és nehéz homályba Egy-két borús fa, mint fakózöld fáklya, Mely vakon leng a siket tereken. (Tóth Árpád) Olyan ez majdnem, egész olyan ez, mint a szerelem. Mos, öblít a szesz, | a részeg láng. (Szabó Lőrinc) –11 <A hasonlóként megnevezett tárgy, dolog, személy neve előtt határozatlan névelő áll.> Szegény volt, mint egy koldus. Ott megy ő, a vén vezér; szakálla Mint egy fehér zászló lengedez. (Petőfi Sándor) Kár volna még, vitéz neked Táplálni éhes ölyveket, Heverni mint egy kődarab S nem űzni el a madarat. (Arany János) || a. <A térben, időben v. érzésben közeli ismerthez hasonlítva.> Éppen ilyen szövetet vettem, mint a tiéd. Mindenki szereti az olyan gyereket, mint ez. || b. <A hasonlítottat az egy csoportba tartozókhoz hasonlítva.> Olyan, mint a többi; egyik olyan, mint a másik. Ez a szövet éppolyan meleg, mint a másik. || c. <A hasonlítottat térben v. időben távollevőhöz hasonlítva.> Éppolyan szeleverdi, mint régen. Itt olyan hűvös a levegő, mint fent a hegyekben. Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig, én nekem. (Petőfi Sándor) Borravalót adott a kihordónak, mint rendesen. (Babits Mihály) || d. (irodalmi nyelvben) <A hasonlót előbb, a hasonlítottat később említve.> Mint komor bikáé, olyan a járása. (Arany János) A Duna csak folyt. És mint a termékeny, | másra gondoló anyának ölén | a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen | és nevetgéltek a habok felém. (József Attila)
2. <Mellékmondattal kifejezett hasonlítás bevezetésére; vonatkozó névmással v. vonatkozó határozószóval bevezetett v. bevezethető mellékmondat előtt; ilyenkor v. a vonatkozó névmás, ill. határozószó v. a mint kötőszó elmaradhat.> Éppen olyan, mint (amilyennek) elképzeltem. Az én apám, ha nem akarná, nem volnának a gazdagok, Olyan volna minden kis társam, Mint én vagyok. (Ady Endre) Megint olyan volt Kun Marcella, mint amilyennek Mihályi Rózát leírták. (Ady Endre) || a. <A mellékmondatban vmely határozó lappang, amelyet csak a vonatkozó határozószó érzékeltet.> Olyan szorgalmas, mint (akkor,) mikor együtt tanultunk az iskolában. Olyan szép a ruha, mint (akkor,) mikor még új volt. Itt olyan jó, mint (ott), ahol tavaly voltunk. Az őzek… olyan félénkek, szelídek, mint mikor még azok a daliák vadásztak rájuk. (Mikszáth Kálmán)
3. <Egy szóval v. szókapcsolattal kifejezett hasonlónak bevezetésére; vmely cselekvés, történés lefolyása módjának szemléletessé tételére, az első részben megnevezett v. csak oda értett hasonlítottat vmely általánosan ismert tárgyhoz, dologhoz, ritkán személyhez hasonlítva; e tárgy, dolog, személy neve előtt rendsz. határozott névelő áll.> Elfogy, mint a gyertya. De néked élni kell, ó hon, S örökre, mint tavasz, virúlni. (Kölcsey Ferenc) S én csüggtem ajkán… szótlanúl… Mint a gyümölcs a fán. (Petőfi Sándor) Jöttek mindenfelől az udvarlók, mint mézre a darázsok. (Mikszáth Kálmán) || 31 (ritka) <A hasonlóként megnevezett tárgy, dolog, személy neve előtt határozatlan névelő áll.> A nap is velünk szalad, mint egy őrült, aki véli, Hogy őt összevisszatépni, Űzi egy ördögcsapat. (Petőfi Sándor) || a. <A hasonlítottat térben v. időben távollevőhöz hasonlítva.> Ma már nem úgy él népünk, mint régen; nevet, mint rendesen v. mint mindig. Sehol sem főznek olyan jól, mint otthon. Melegen sütött oda a nap, mint nyáron. (Ady Endre) || b. <Vmely állapot, helyzet érzékeltetésére.> Fekszik, mint egy darab fa. Úgy áll a helyén, mint egy szikla. A levágott sarju-rendek, Mint a könyvben a sorok, hevertek. (Petőfi Sándor) Itt állok a rónaközépen, Mint a szobor, merően. (Petőfi Sándor) || c. (irodalmi nyelvben) <A hasonlót előbb, a hasonlítottat később említve.> Mint felhők a nyári égen, Érzeményim jőnek mennek. (Petőfi Sándor) Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében. (Arany János)
4. <Mellékmondattal kifejezett hasonlítás bevezetésére, vmely cselekvés, történés lefolyása módjának szemléletessé tételére, vonatkozó határozószóval bevezetett v. bevezethető mellékmondat előtt; ilyenkor a vonatkozó sz v. a mint kötőszó el is maradhat.> Úgy csináld, mint (ahogy) én csinálom. || a. <Vonatkozó határozószóval bevezetett v. bevezethető mellékmondat előtt, bizonygatást kifejező mondat kapcsolására; az egyik kapcsoló szó el is maradhat.> Úgy éljek, (mint) ahogy igazat mondok. || b. <Vonatkozó névmással kezdett mellékmondat előtt.> Úgy viselkedik, mint akinek nincs helyén az esze. Szóláshasonlat(ok): Örül, mint akinek a háza ég. Felszisszent és felugrott, mint akit mérges kigyó mart meg. (Mikszáth Kálmán) Látta, hogy az özvegy megáll, mint akinek valami eszébe jutott. (Krúdy Gyula) || c. <Mikor v. ha, hogyha szóval bevezetett mellékmondat előtt.> Most is úgy beszél, mint mikor együtt voltunk diákok. Mint, ha pásztortűz ég őszi éjszakákon… | Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem. (Arany János) Mint hogyha hirtelen támadó orkán süvít végig az erdőn… legott pokoli háborgás tört ki. (Mikszáth Kálmán) || d. <Gyak. költői hasonlatokban; a hasonlított és a hasonló egyaránt teljes mondattal van kifejezve.> Pusztában bujdosunk, mint hajdan | Népével Mózses bujdosott. (Petőfi Sándor) Most a nemzeti gőg kitöre nagy zajjal, Mint dugóját a szesz kiüti robajjal. (Arany János) Indulj csak vakmerőn, Mint régen-régen cselekedted. (Ady Endre)
5. <Egy szóval v. szókapcsolattal kifejezett hasonló bevezetésére; vmely mennyiség v. számfogalom érzékeltetésére, szemléletessé tételére.> Annyi ruhám van, mint neked. Annyiszor láttam, mint te. Annyit tud, mint tavaly.
B. <Fokozást v. ritk. lefokozást is tartalmazó hasonlításban.>
1. <Egy szóval v. szókapcsolattal kifejezett hasonlónak bevezetésére, vmely tulajdonság, minőség nagy fokának érzékeltetésére.> Szóláshasonlat(ok): Édes, mint a (cseppentett) méz; gyenge, mint a harmat; hideg, mint a jég; keserű, mint az epe; könnyű, mint a pehely; savanyú, mint az ecet; szabad, mint a madár. Egyszerre, mint nappal, olyan világos lett. (Arany János) A leány arca… piros lett, mint a rózsa. (Mikszáth Kálmán) Feri… olyan csinosnak látszott Mari előtt, mint még egyszer sem. (Mikszáth Kálmán) A királyné fehér volt, mint a fal. (Gárdonyi Géza) || 11 <A hasonlót előbb, a hasonlítottat később említve.> Mint befagyott tenger, olyan a sík határ. (Petőfi Sándor)
2. <Mellékmondattal kifejezett hasonlítás bevezetésére, vmely tulajdonság, minőség nagy fokának érzékeltetésére; vonatkozó névmással v. vonatkozó határozószóval bevezetett v. bevezethető mellékmondat előtt; a vonatkozó névmás, ill. határozószó, v. a mint kötőszó el is maradhat.> Nem olyan könnyű, mint (ahogy) gondoltuk. Olyan szép arca van, mint amilyet a reneszánsz-festők képein lát az ember. Minden olly ünnepélyes, hallgatag, Mint ahol haldoklót virasztanak. (Tompa Mihály)
3. <Egy szóval v. szókapcsolattal kifejezett hasonlónak bevezetésére, vmely cselekvés, történés lefolyása módjának és nagy erejének, lendületének, jelentős hatásfokának érzékeltetésére:> annyira v. olyan nagyon v. úgy, mint…: olyan nagy mértékben, fokban, mint; olyan erősen, mint… Szóláshasonlat(ok): alszik, mint a bunda; esznek, mint a sáskák; fut v. szalad, mint a nyúl; iszik, mint a kefekötő; megy vmi (v. úgy mond, tud vki vmit), mint a karikacsapás; ordít, mint a fába szorult féreg; sír v. hull a könnye, mint a záporeső. Piros vére úgy fojik, mind a patak. (népköltés) Az orvostól mindent remél [a beteg felesége], Azért rohan érte, mint a szél. (Petőfi Sándor) Úgy vártunk, mint egy püspököt. (Mikszáth Kálmán) Soha még épület nem hatott annyira Malinkára, mint ez a vén fészek. (Mikszáth Kálmán) Úgy iszik ez, mint a gödény. (Gárdonyi Géza) || a. <A hasonlítás lefokozást is tartalmaz:> olyan kevéssé, mint… Ezt is olyan kevéssé értem, mint az előbbit.
4. <Mellékmondattal kifejezett hasonlítás bevezetésére, vmely cselekvés, történés lefolyása módjának és nagy erejének, lendületének, jelentős hatásfokának érzékeltetésére, vonatkozó határozószóval bevezetett v. bevezethető mellékmondat előtt.> Úgy futott, mint akinek élete függ a verseny megnyerésétől. Olyan forrón szerette, mint ahogyan anya szereti a gyermekét.
5. <Egy szóval v. szókapcsolattal kifejezett hasonlónak bevezetésére, vmely határozatlan mennyiség v. szám nagyságának érzékeltetésére.> Szóláshasonlat(ok): annyi, mint a pelyva v. a szemét; annyi, mint a tenger fövénye. || a. <Lefokozást tartalmazó hasonlításban.> Csak annyi az élet, mint futó felhőnek Árnya a folyón, mint tükrön a lehellet. (Petőfi Sándor)
B. <Különbözést, fokozati különbséget kiemelő hasonlításban.>
1. <Egy szóval v. szókapcsolattal kifejezett hasonlónak bevezetésére; középfokú melléknév, határozószó v. határozatlan számnév után; a -nál, -nél ragnak megfelelő értékkel.> Kisebb (…), nagyobb, (…), mint…; kevesebb (…), több (…), mint …; előbb (…), korábban (…), mint…; közelebb (…), messzebb (…), mint…; tovább (…), mint…; inkább (…), mint… Nem lesz előttem e taps kedvesebb, Mint az volt, mellyel pályám kezdetén Egymagad által üdvezeltetém. (Petőfi Sándor) Előbb volt cséplés, mint aratás… Elverte a jég mindenünket. (Gárdonyi Géza) Külömb volt, mint nyolcvan apátúr. (Ady Endre) –11 <Mennyiségjelzős szerkezettel kapcsolatban, egyszerű mondat v. tagmondat vmely mondatrészének zárt szerkezetében, a mennyiség, jelző tartalmának fokozására:> több mint… Több mint egy hónapja történt. Több mint egy hónapig maradunk. Több mint két évig várt rá. A leánynak több mint egy milliója lesz. (Mikszáth Kálmán) || a. <A tulajdonságot v. a cselekvés módját, fokát vmely más, előbbi, ismert v. szokásos tulajdonsághoz, módhoz, ill. fokhoz hasonlítva.> Szebb, mint valaha. Jobban tanul, mint tavaly.
2. <Mellékmondattal kifejezett hasonlítás bevezetésére; a hasonlító mondatban vonatkozó névmással v. vonatkozó határozószóval, néha a főmondatban mutató névmással v. mutató határozószóval is.> Itt jobban érzem magam, mint ahol tavaly voltunk. Álmodni ugy sem tudnék én oly szépet, Mint amily szép most előttem az élet. (Petőfi Sándor) Úgy sem lelnék fényesebb koronát, … Mint mellyel a lant istene megáldott. (Tompa Mihály) –21 <Hasonló mellékmondatban, amily(en), amekkora vonatkozó névmás, ahogy(an) vonatkozó határozószóval v. (ritka) ezek nélkül, esetleg a mint elhagyásával.> Betegebben érkezett haza, mint (ahogy) elment. Alig képzelhető nagyobb hasonlóság, mint (amilyen, amekkora) a két testvér között van. || a. <A mellékmondatban vmely határozó lappang, amelyet csak a vonatkozó határozószó érzékeltet.> Most még szebb, mint (akkor,) mikor először láttam. Itt még jobb a levegő, mint (ott,) ahol tavaly voltunk. || b. <A mellékmondat a mint szó után még egy kötőszóval van bevezetve.> Inkább olvasok valamit, mint hogy tétlenül üljek. Jobban szeretem, mint hogy ne mondanám meg neki a hibáit. Jobb, ha gyengeségeinket magunk beismerjük, mint ha mások figyelmeztetnek rájuk. Többet érne, ha eljönnél, mint ha csak írnál neki.
3. <Különbözőséget jelentő (alapfokú) határozatlan névmás v. határozatlan határozószó után, egy szóval v. szókapcsolattal kifejezett hasonlónak bevezetésére.> Egyéb, más mint; másféle, másmilyen mint; máshogy, másképp mint; másvalaki, másvalami mint. Ez más, mint az enyém. Ő másképp csinálja, mint én. Itt egyébről van szó, mint egy kis tréfáról. Minden másat örökölt apánktól-anyánktól s az ősök végtelen áradatától, mint én. (Móricz Zsigmond)
4. <Hasonló határozatlan névmással, határozószóval kapcs.; mellékmondattal kifejezett hasonlítás bevezetésére; a hasonlító mondatban vonatkozó névmással v. vonatkozó határozószóval.> Egészen más ember már [Dani], mint akinek elindult hazulról. Már nem fáradt. (Móricz Zsigmond)
II. <Azonosításban és megkülönböztetésben.>
A. <Teljes v. részleges egyezés megállapításában.>
1. <Olyan szó v. szókapcsolat előtt, amely a főmondat alanyának azt a minőségét határozza meg, amelyben azt tekinteni kell v. lehet; a főmondatban gyak. úgy mutató határozószóval.> Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember úgy jöttem meg. (Petőfi Sándor) Most aztán tegnapelőtt félre hítt a miniszterelnök, mint a legöregebb és legbefolyásosabb bontómegyei képviselőt, hogy ajánljak neki valakit. (Mikszáth Kálmán)
2. <Olyan, vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat előtt, amely a főmondatban említett személynek v. dolognak azt a minőségét írja körül, amelyben az illetőt tekinteni kell v. lehet.> [Az asztalnál] egy darabig Stánczy vitte a szót, mint aki az est sikere körül az érdemeket szerezte. (Krúdy Gyula)
3. <Főleg költői használatban; annak kifejezésére, érzékeltetésére, hogy a vele kapcsolt fogalom látszólag azonos a másikkal, olyan, mintha az lenne.> Síma tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak. (Petőfi Sándor) Alálebegnek a fogasról | ruháim mint kisértetek, | kisértetei nappali magamnak, | a rabnak. (Babits Mihály)
4. <Állító értelmű mondat után, két v. több kapcsolt fogalom teljes egyezésének kifejezésében.> Ugyanazt mondja, mint én, csak más szavakkal. Nekem is az a véleményem, mint az előttem szólónak. || a. Annyi mint: a) <számértékek, mennyiségek egyenlőségének körülírásában:> számértékben azonos …-val, -vel. Tízszer tíz annyi mint száz. Egy szó (annyi) mint száz. || b. <A mint szóval azt fejezzük ki, hogy a vele kapcsolt két fogalom nagyjában egyezik.> Csak olybá veszem, amit mond, mint üres fecsegést. Úgy tekintem, mint barátomat. Az ismeretlen lángra Úgy nézett, mint jogos adóra. (Ady Endre)
5. <Tagadó m, ill. mondatrész után, azonosítást jelentő alany-állítmány viszony körülírásaként; nyomatékos állítás értékével.> Ez nem egyéb, mint szemenszedett hazugság. Az új vendég nem egyéb, mint Bowring. (Vas Gereben) A főispán semmi egyéb, mint a miniszter bőrének az a része, amiből szíjat is lehet hasítani. (Mikszáth Kálmán)
6. (népies) <Kérdő mondat után, némileg hasonló szerepben; nyomatékos állítás értékével.> Ki (v. mi) más, mint… Ki volt ott, mint a tanárom. Ki jön be az ajtón, mint a komám.
7. <Mellékmondattal kifejezett egyezés jelölésére, vonatkozó névmással v. vonatkozó határozószóval bevezetett v. bevezethető mellékmondat előtt; ilyenkor a mint kötőszó el is maradhat.> Annyi, (mint) amennyit vártunk. Annyit tud, (mint) amennyit tavaly tudott. Annyi szövetet vettem, (mint) amennyi kell. Annyiszor írtam neki, (mint) ahányszor ő nekem. Úgy mondom, mint (ahogy) hallottam. || a. <A hasonlított és a hasonló egyaránt teljes, egyenrangú mondattal van kifejezve.> Ha most engedünk, ez annyit tesz, mint ha lemondunk jogainkról.
8. <Általánosító tagadás után, az általánosítás visszavonásának, a megszorításnak bevezetésére:> kivéve (…-t); csak, csupán. Senki, semmi más (v. egyéb) (..) mint…; sehol máshol (..) mint… Nem látott egyebet, mint vizet mindenütt. Semmim, de semmim, mint a hajthatatlan, szilárd szűz akarat. (Kossuth Lajos) [Nem látott] az emberi társaságból senkit, mint a dajkáját. (Jókai Mór) || 81 <Az általános mozzanatának kiemelése nélkül v. e mozzanat körülírásával:> csak, csupán. Nem érzett mást, mint egy szúrást. Az egész országúton nem láttunk egy lelket, mint a kelmed lányát. (Vas Gereben) || 82 <A mint kötőszóval bevezetett megszorítás főnévi igenévi szerkezet; a tagadás általánosítása rendsz. nincs kiemelve.> Nincs más hátra, mint azonnal indulni: n. m. h., mint (az), hogy azonnal induljunk; n. m. h., csak az azonnali indulás. Egyebet se szándékozom csinálni, mint egész este haragudni. (Mikszáth Kálmán) Láttam, hogy a mult meghasadt | s csak képzetet lehet feledni, | s hogy nem tudok mást, mint szeretni. (József Attila)
B. <Különbséget kiemelő szembeállításban.>
A. <A főmondatban inkább határozószóval.>
1. <Két ellentétes v. szembeállított (fokozható) tulajdonság, állapot, ill. cselekvés, történés kapcsolására; a mint a kisebb mértékben érvényesülő tulajdonság, állapot, cselekvés, történés neve előtt áll.> Inkább kék, mint zöld; inkább holt, mint eleven. Inkább pillanatnyi segítség, mint megoldás. Testes ember volt [az apám], de nem kövér, s inkább nagy, mint kicsiny. (Gárdonyi Géza)
2. <Két ellentétes v. szembeállított cselekvés, folyamat, lehetőség kapcsolására; a mint szó a valóságtól távolabbinak, a kevésbé valószínűnek megnevezése előtt áll.> Inkább akadályozza, mint segíti. Délután inkább otthon találod, mint délelőtt.
3. <Jelentéktelenebb és jelentékenyebb, értéktelenebb és értékesebb cselekvések szembeállításában, a jelentékenyebb, az értékesebb cselekvést jelentő szó, kifejezés előtt.> Inkább csak tesz-vesz, mint dolgozik.
4. <A szembeállítás azon alapszik, hogy az előbb említett dolog kívánatosabb a másodiknál, amelyet a mint kötőszó vezet be.> Inkább ma történjék, mint holnap. No de elhiszem inkább, hogy rosz verseim is vannak, mint hogy te feledtél. (Petőfi Sándor) Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad. (Petőfi Sándor) Noszty Pálnak… nem egészen kvadrált, hogy vejéről puhaságot híreszteljenek; tartsák inkább keménynek, féljék inkább, mint szeressék. (Mikszáth Kálmán)
5. <Gyak. a hogy kötőszóval együtt, olyan mellékmondat kötőszavaként, melynek tartalmát a beszélő nem kívánja v. az abban foglaltakat éppen el akarja kerülni:> mintsem, semmint; semhogy. Inkább elmegy hazulról, mint hogy megvárja. Inkább maga intézi el, mint hogy másra bízza. Férjét sokkal inkább tisztelem, mint tanuja kivánjak lenni megaláztatásának. (Vas Gereben)
B. Nem annyira… mint (inkább): a) bár az előbb említett is szóba jöhetne, inkább a másodikként említettre kell gondolnunk. Nem annyira haszonlesésből tette, mint inkább becsvágyból. b) nem lenne szabatos meghatározás az, hogy…, hanem (inkább) az, hogy… Nem annyira szép, mint (inkább) megnyerő. A fiúnak nem annyira az ágy esett jól, mint inkább az, hogy magára maradhatott a bánatával. (Gárdonyi Géza)
C. <Ugyanahhoz az állítmányhoz, állítmányi részhez tartozó egyértékű mondatrészek v. ugyanahhoz a jelzett szóhoz tartozó jelzők közt, kapcsolatos kötőszóéhoz hasonló szerepben.>
1. <Utalva másokra, akik, amelyek bizonyos szempontból egyeznek azzal, akivel, ill. amellyel kapcsolatba kerültek; a szóban forgó(k)hoz hasonlóan.> Ő is hallotta, mint a többiek. Én is hozzájárulok, mint az előttem szóló. Mint az anyád, én is azon állásponton vagyok, hogy… Vagyok, mint minden ember: fenség. (Ady Endre)
2. (ritka) <Két egyértékű határozó között, kapcsolatos kötőszóéhoz hasonló szerepben:> valamint, és. Gyarapodjék a magyar Számra, mint erőben. (Arany János)
3. (ritka) <Ugyanahhoz a jelzett szóhoz tartozó jelzők közt:> és. Sokszor hallottam ezt tőle nagy, mint kis temetéseknél. (Tolnai Lajos)
D. Nap mint nap*: (rendsz. kifogásolásban) minden áldott nap. Nap mint nap veszekednek.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
E. <Magyarázat bevezető szavaként.>
1. <Magyarázó, kifejtő értelmű mondatszakasz, felsorolás bevezetésére, rendsz. például szóval együtt.> A vándormadarak, mint (például) a gólya, a daru, a fecske, ősszel melegebb vidékre költöznek.
2. Mint ahogy: a) <magyarázó kiegészítést tartalmazó mondat bevezetésére:> aminthogy (1). Nem jött el, mint ahogy nem is jöhetett el, mert…; b) <vmely állítás v. föltevés nyomatékos megokolásának v. magyarázatának bevezetésére:> márpedig (2). (Ha) hisszük, mint ahogy hinnünk kell, hogy… Ha igaz, mint ahogy nem is lehet kétséges, hogy, akkor…
II. (a kötőszói érték háttérbe szorulásával) <Olyan szó v. szókapcsolat előtt, amely azt a minőséget jelenti, amelyben az előtte megnevezett v. oda értett személyt v. (ritka) dolgot tekinteni kell v. lehet.> Mint barátom, tudhatod rólam, hogy… Az igazgató mint a gyűlés elnöke kijelentette, hogy… Az előadó méltatta Arany Jánost mint kritikust. Csak öklével mint egyetlen fegyverével támadhatott. Szabad a magyar nép… S mely előbb mint bilincs őtet szorította, A vasat mint kardot ő szorítja mostan. (Petőfi Sándor) Ne tessék haragudni, tanár úr – szólt, mint diák. – Őszintén sajnálom – szólt, mint férfi. (Kosztolányi Dezső) Társaim elkerültek mint idegen fiut. (Babits Mihály) || a. (választékos) (Vki v. vmi) mint olyan v. (ritka) ilyen: a (közvetlenül megelőző főnévvel jelölt) személy, dolog a maga (igazi) minőségében, mivoltában. A művész mint olyan; a szépség mint olyan. Anyai nagybátyám volt és mint ilyen, egy napon magára vállalta a nevelésemet. (Krúdy Gyula) || b. <A mint szóval olyan mondatrészt kapcsolunk, amely vkinek v. vminek vmely állapotát, helyzetét fejezi ki, amelynek ideje a múltban v. a jövőben távolabb van.> Mint egyetemi hallgató majd tudni fogod, hogy mi a tanulás. Mint ötéves kislány már tudott olvasni. Én kapattam hősi harcra még mint zsenge gyermeket. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): mármint; semmint; úgymint.
