majd [2]
majd [2] határozószó (erősebb hangsúllyal)
Kevés híján; majdnem, csaknem; szinte. Majd elolvad ¬; majd fölveti a pénz; majd megblondul ¬ vmitől, vkiért, vmiért; majd megszakad ¬; majd mit mondok v. mondtam: majdnem valami erős v. illetlen szót használtam; majd szétszed ¬ vkit. Majd elfelejtettem megmondani. Legnagyobb költőnket nem dicséred. – Ő legnagyobb? Majd mit mondok! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Atyámnak majd mindég volt dolga. (Mikszáth Kálmán) Isten hidegéről mindenek tudják, hogy az majd megveszi az embert. (Móra Ferenc) A kiskutya … vitézül csahol ki a kerítésen, majd megszakad bele a gégéje. (Móricz Zsigmond)
