mókus
mókus főnév -t, -ok, -a
1. Barnásvörös bundájú, hosszú, bozontos farkú, fürge mozgású, erdőben élő kisebb rágcsáló állat (Sciurus vulgaris). Úgy mászik fára, mint a mókus. Diófák terebélyesedtek, idecsalogatva egy mókust is, mely föl-fölbukkant vörnyeges farkával az ágakon. (Kosztolányi Dezső) Mókusra vadászott, sikló után futott … (Gelléri Andor Endre) || a. (állattan) Szürke mókus: az előbbinél nagyobb, szürke színű észak-amerikai rágcsáló állat (Sciurus carolinensis).
2. (átvitt értelemben) <Főleg kis gyerek kedveskedő megszólításaként:> Mókusom. No, ne félj, te kis mókus! Hogy hínak, kis mókus? kérdé … nyájasan. (Mikszáth Kálmán) No mókus, te is kidugod az orrodat a dunna alól? (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) (Érdektelen) személy; pasas. Ki volt ez a mókus? Mit akar ez a mókus? Öreg mókusnak gondoltam őt lépései hangjából, aki járkál esténkint a szanatórium folyosóján. (Krúdy Gyula)
Szóösszetétel(ek): mókusbunda; mókusgerezna; mókusharapás; mókusprém; mókusszín; mókusszínű.
mókuska; mókusos.
