módszeres
módszeres [ë-ë v. e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
Vmely módszer (1–2) szerint történő, vmely módszert következetesen alkalmazó; metodikus. Módszeres kételkedés ←; módszeresen tanít. Módszeresen akart eljárni: előbb előkészítette a talajt. (Kosztolányi Dezső)
módszereskedik; módszeresség.