megroggyan

Teljes szövegű keresés

megroggyan tárgyatlan ige
1. <Ember v. négylábú állat, térdeinek, néha hátizmainak elgyengülése miatt> korábbi feszes tartását elveszti. A betegség megtörte, egészen megroggyant. || a. <Térd> megcsuklik. Egyszerre megroggyant a térde, és összeesett. || b. Összerogy, lerogy.  És ismét jöve más nyíl is, mely szügyben ütötte | Sárga lovát. Megroggyant az, s nem vitte ülőjét. (Vörösmarty Mihály)
2. <Vminek hosszú, egyenes szára> összenyomódik, harmonikaszerűen ráncos lesz. Megroggyant a csizma, a nadrág.
megroggyanás; megroggyanó; megroggyant.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT