medalion
medalion [ë] főnév -t, -ok, -ja, (régies v. választékos) medaillon [mëdäjjon v. mëdájjon]
1. Nyak- v. óraláncra akasztható, rendsz. kerek v. ovális alakú képecske v. olyan kis tok, melyben apró emléktárgyat hordanak. Egy aranyozott ezüst medaliont vettem. Belezártam a hajfürtöcskét, és az órám láncára akasztottam. (Gárdonyi Géza) Az ujja reszket, midőn némi erőlködéssel felnyitja a medaillont. (Krúdy Gyula)
2. (ritka) Érem (2). Medaillonjára saját felséges képmása van verve. (Jókai Mór)
medalionos.
