lát [1]
lát [1] ige -tam, -ott, lásson
I. Képszerűen érzékel.
1. tárgyas Vkit, vmit szemével érzékel, s róla képet alkot tudatában. ® Két szememmel láttam. Szemüveg nélkül nem látja a betűket. Onnan már közelről láttuk a hegyeket. Saját szememmel láttam az utcai jelenetet. Látom a mozdulatait, de nem tudom, mit jelentenek. (tréfás) Amit szeme lát, keze ott nem hagyja: minden keze ügyébe eső, szeme elé kerülő tárgyat elemel; tolvaj. ® Kit látnak szemeim? Látom a szép eget Fölöttünk fényleni. (népköltés) Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. (Petőfi Sándor) Lelkemtől lelkezett gyönyörű magzatom, Csakhogy szép orcádat még egyszer láthatom. (Arany János) Most látta először Vizynét. (Kosztolányi Dezső) Jertek ide, hogy | elérjenek testvéri kezeim, e bús | kezek, melyek tették, hogy így kell látnotok | szegény apátok egykor oly fényes szemét. (Babits Mihály–Szophoklész-fordítás) || a. (tárgy nélkül) Képes ilyen érzéklésre; szeme működik, ép. ® Duplán lát; gyengén, rosszul lát; jól, tisztán lát; fél szemére nem lát; ® néz, de nem lát; (gúnyos) nem lát a szemétől: az előtte levő dolgot sem veszi észre. Homályosan látott a szép napvilágnál. (Arany János) Nemsokára … látni fog, visszakapja a szeme világát. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyas (tárgy nélkül is) A körülmények, a világítás lehetővé teszik, hogy szemével érzékeljen vmit. Az ® orrát v. az orra hegyét sem látja az ember. Sötét van, már nem látom a betűket. Ne gyújts villanyt, még látok! A füstben nem látni semmit. Más felől a Tisza tulsó partján, Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Köztök egy csak a nyilás, azon át Látni távol kis falucska tornyát. (Petőfi Sándor) Nem látni a kék füstben semmit. (Móra Ferenc) || c. (tárgy nélkül) Vhova, vmeddig, vmerre lát: vhol, vmely távolságban, v. irányban levő tárgyakat, jelenségeket szemével (még) érzékel. Vö.: idelát, ellát. Ameddig vkinek a szeme lát: körös-körül, messze, nagy távolságban; az ablakból a szobánkba lát; a túlsó partig lát; ® közelre lát; messzire, távolra lát; vkinek a ® kártyáiba lát; az ® orráig lát v. nem lát tovább az ® orra hegyénél; fut, megy, amerre (a szeme) lát: eszeveszetten, céltalanul f., m. Olyan sötét volt, hogy az orrunkig sem láttunk. Ide nem látnak, csak a konyhába. Oda látok, de ide nem. Mészáros legények messze láttak, szélyel Iramodtak. (Arany János) Az áruházak üvegén | a kasszáig lát a szegény. (József Attila) || d. Lát vkit, vmit: észleli vkinek, vminek az előfordulását v. jelenlétét, találkozik vkivel, vmivel. Látni sem akarom; ® színét sem látja; vminek a színe ® világát sem látta; örülök, hogy látom: <udvariassági formulaként:> örülök, hogy alkalmam van találkozni, beszélni önnel v. vele. Ne ® félj, míg engem látsz! Akkor lássam, amikor a ® hátam közepét! (Soha) ne is lássam!: ne kerüljön a szemem elé, ne kerüljek vele kapcsolatba! Nem láttad a barátomat? Nem is láttam bort, nem ittam volna! Egy lelket sem láttam errefelé. Még sohasem látott tigrist. Ennél szebbet nem látni. Mondom: udvaromnál többé ne lássalak. (Arany János) Ötven forintot se látott soha egy rakáson. (Mikszáth Kálmán) Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szava végre? (Radnóti Miklós)
2. tárgyas Vkit, vmit tudatával felfog azáltal, hogy szemével érzékeli; észrevesz. Látni az ® orrán v. az orráról, hogy … Nagy meglepetéssel látta, hogy … Jól láttam, hogy mi történt. (bizalmas) Nem láttam, nem hallottam semmit: a) nem beszélek róla, hogy észrevettem vmit; légy nyugodt, nem árullak el!; b) nem akarok tanú lenni. Tüzet viszek, nem látjátok? | Ha látnátok, oltanátok. (népköltés) „Jön az árviz! jön az árviz!” hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. (Petőfi Sándor) || a. (gyak. tárgy nélkül) <Rendsz. állandósult kapcsolatokban:> tudomást vesz arról, ami a szeme előtt van, lezajlik, történik. Se lát, se hall v. (ritka) se hall, se lát: annyira belemerült vmibe, v. olyan szórakozott, hogy nem vesz tudomást semmiről. Te pedig ne tudj, ne láss semmit, ami itt történni fog!
3. tárgyas (átvitt értelemben) <Nem a külső valóságnak megfelelő, hanem csak a tudatban megjelenő képet> úgy érzékel, mintha szeme előtt a valóságban megjelenne. Álmot lát; ® csillagokat lát; ® rémeket lát; rémképeket lát; behunyt szemmel is látja. Most is látom. Hah, már is látlak ugorni, Mint ragadod nyakon a tollat. (Petőfi Sándor) Visszafelé minden az aranykorszaknak abban a legendás fényében ragyogott, amilyenben az öreg emberek kisgyermekkorukat szokták látni. (Kuncz Aladár) A babonás éjjeli őr | lidércet lát. (József Attila) || a. (tárgy nélkül) (ritka, régies) Látomásai vannak. Szemei forogtak, … ajka elkékült, látni kezde. (Jókai Mór) || b. tárgyas (átvitt értelemben) Vkit, vmit lát: tudata, képzelete, gondolat- és érzésvilága vkire, vmire irányul. Akármit csinál, csak a fiacskáját látja.
4. tárgyas Megnéz és tudomásul vesz vmit. Láttad az új rendeletet? || a. tárgyas (hivatalos) Elolvasva tudomásul vesz és aláír vmit. Láttam: <vmely iraton, okmányon annak a személynek az aláírását bevezető szó, aki az iratban foglaltakat tudomásul vette, v. utólag jóváhagyta>. Lássák az ügyosztály tagjai! || b. Lásd: a) <utalószóként: a keresett adatot az idézett műben, a megadott helyen> nézd meg, mert ott található; lásd alább; lásd ® feljebb; lásd lejjebb; lásd a 120. lapon v. oldalon; b) (átvitt értelemben, bizalmas) hasonlítsd vele össze. Ez nem igaz: lásd barátod vallomását! || c. tárgyas <Előadást, látványosságot> megnéz, végignéz, ill. ott jelen van. Jó filmet láttam. A mérkőzést nem láttam.
5. tárgyas <Vmely eseményt, jelenséget> járva-kelve, vizsgálódva megismer, (szem)tanúként tapasztal, észlel. Világot lát: (főleg külföldi utazással) tapasztalatokat, ismereteket szerez; megismeri a világot; nyomát sem látja vminek. Lépten-nyomon láthatjuk, hogy … Ki látott ilyet? Ilyet még nem látott a világ! Az ® (öreg)apám se látott ilyet! Sokat látott, sokat tapasztalt. Ekkora lelkesedést sohasem látott. Számos tanújelét láttuk szeretetének. Útra bocsátom | A’ Matyit, országot hadd menjen látni. (Fazekas Mihály) A nép még is minden felől csak Megvetést és inséget lát. (Petőfi Sándor) Hadd látom, úgymond, mennyit ér A welszi tartomány. (Arany János) Olyat látunk, amit sohse láttunk: Oldódik a nyári melegben Fagyos, keserves magyar átkunk. (Ady Endre) || a. tárgyas Vhogyan tekint, szemlél, figyel vmit. A maga szemével látja a dolgokat; nyitott szemmel látja az eseményeket.
6. tárgyas (átvitt értelemben is) <Vmely állapotot, eseményt> megér, átél. (régies, választékos) Bút lát vki, vmi miatt: bút okoz neki vki, vmi; hasznát, (ritka) kárát látja vminek: megéri, hogy haszna, ill. kára van v. lesz vmiből; jó, rossz napokat lát; szükséget lát: szükséget szenved, szűkölködik; (tréfás) sok tavaszt látott: <rendsz. nő> már nem fiatal; idős, öreg; (azt) szeretném én látni!: a) <fenyegetésként:> próbálja meg, majd megkeserüli!; b) <hitetlenkedés, erős kételkedés kifejezésére:> nem lesz abból semmi, nem hiszem én azt. No, már azt szeretném én látni, hogy valaki nekem a sírást megrendelje. (Mikszáth Kálmán) || a. Lássuk: hadd nézzük meg, milyen v. mi lesz belőle!; kezdj(ünk) hozzá! Hadd lássuk! Lássuk, mit tudsz!: mondd el, amit tudsz! (tréfás) Lássuk, (a)miből élünk!: a) fogjunk a munkához!; b) (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) gyerünk kártyázni, kezdjük a kártyázást! Hé, fiúk! amott ül egy túzok magában … Gunnyaszt, vagy dög is már? lássuk fölrepűl-e? (Arany János) || b. (Ám) lássa, lássák v. lásd, lássátok: az ő baja, az ő gondja (ill. az ő bajuk stb.); törődjék ő vele; viselje ő a következményeket. Az ő dolga, ő lássa! Így akarta, ám lássa! Hogy lesz, mint lesz, azt már te lásd!
7. tárgyas (átvitt értelemben) Ismer, tud. Előre lát: előre megérez, megsejt vmit; látni ® volt. Látom én, hová akar kilyukadni. Látom, amit látok. Előre látja az események menetét. Világosan látja a bajokat. (Az) Isten látja (a) ® lelkemet. Szeretném látni, mit tennél a helyemben. Hiszen csak a bolond nem látja, hogy a tíz ujjával szerezte a lovat. (Mikszáth Kálmán) Látom már, te valál üzememben a fő-fő uszító! (József Attila) || a. tárgyas Megtud, megismer; tudomásul vesz. Lássa ország-világ! Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa. (Petőfi Sándor) Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak. (Ady Endre) || b. tárgyatlan (átvitt értelemben is) Vmibe lát: betekintése van vmibe, és így ismeri, v. tud vmit róla. A jövőbe lát; ® lelkébe lát vkinek; vkinek a ® veséjébe lát; az ügyekbe lát. A költő … | tudatos jövőbe lát. (József Attila) || c. (bizalmas) tárgyas Látod, látjátok! v. látja, látják!: a) nézd, értsd meg (ill. nézzétek stb.)! Látod, milyen rosszul állok!? Látod, jó kis gazdám: György úr nem sokára, Három négy nap mulva visszamegy Budára. (Arany János) Látja, Sándor, ezért kellene, hogy sarzsit szerezzen magának. (Hunyady Sándor) b) íme! És látod, nem úgy lett! Vö.: ládd. És lásd, akadt | nő, aki érti e szavakat. (József Attila) || d. (bizalmas) Látod, látod!: <vmely kellemetlenség, baj megtörténte után szelíd szemrehányásként:> miért nem vigyáztál?; hogy nem volt több eszed?; hát kellett ez neked?
8. tárgyas (átvitt értelemben) (Meg)ért, felfog vmit. ® Jól lát vmit. A kérdést nem látom elég világosan. A saját tévedését nem látja. Most már látom, hogy hibáztam. Lehetetlen nem látni, miről folyik a vita. Látta, hogy hiában minden akaratja. (Arany János) Most látom, milyen óriás ő. (József Attila) || a. (átvitt értelemben is) (Vmiből, vmiről) lát(ja, hogy): vmiből, vmely jel alapján megállapít vmit, következtet vmire. A ® bolond is láthatja; csak a ® bolond nem látja; vkinek a ® kezét látja vmiben. Amint látom, dühös vagy. Láthatod a ruhámról, hogy dolgozom. Ebből láthatod, hogy részeg. A szeméből látom, hogy nincs kedve hozzá. A történelemből látjuk, hogy … || b. (tárgy nélkül) (átvitt értelemben) Felfogja, érti a dolgok összefüggését. Tisztán lát; nem lát tisztán. A vandaloknak ferde bölcsesége Ismét divatba jő s csudáltatik … Égetni kell hát minden könyveket, Égetni mindazt, aki gondol és lát! (Berzsenyi Dániel)
9. tárgyas (átvitt értelemben) Vmit vminek, vmilyennek vél, gondol, hisz. Jónak, rossznak lát vmit; elérkezettnek látja az időt vmire, vmihez. Úgy fél a kígyótól, hogy már a botot is kígyónak látja. Idején levőnek látá új szállása után nézni. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vmit vmilyennek v. vhogyan, vmilyen színben lát: vmit vhogyan, vminek felfog, értelmez, (meg)ítél. Rózsának, szépnek látja; ® derűsen, ® derűs színben lát vmit; ® rózsaszín szemüvegen (át) lát vmit; ® sötéten, ® sötét színben lát vmit; ® sötét szemüvegen v. szemüveggel lát vmit. Ragyoghat a nap az égen; Te sötétben, feketében Látsz mindent, ha bánatod van. (Reviczky Gyula) Kifestett arcát angyalarcnak látom. (Ady Endre) || b. (átvitt értelemben) Vmit lát (vmiben): úgy gondolja, hogy vmi van benne. Nem látom sok értelmét. Pénzkereseti alkalmat lát benne. Ebben az ellenség kezét látom.
10. (átvitt értelemben) Vkit, vmit lát: <dolog, ritk. személy> vkinek, vminek a jelenlétét élvezheti; vmiben részesül. Napvilágot lát: nyomtatásban megjelenik; régen látott szappant: a) <személy> régóta nem mosdott; b) <dolog, kül. ruhanemű> régóta nincs kimosva. Ezek a falak látták őt. Ez a vidék ritkán lát havat. Barmok, milyeneket boldog Arábia | Nem látott, sem egyéb nemzet az ég alatt. (Berzsenyi Dániel) Hol Mátyás az igazságos? | Te láttad őt boldog Rákos! (Kisfaludy Károly) || a. Pénzt lát: pénzhez jut, pénzt kap. A pénzből mi édeskeveset látunk. Tőle ugyan nem látsz egy vasat se! Olyan ember, hogy mihelyt pénzt lát, mindjárt iszik. (Gárdonyi Géza) Ily bolondtól | pénzt eztán se lát a család. (József Attila)
11. tárgyas <Rendsz. állandósult szókapcsolatokban:> megvendégel. Szívesen lát: a) mint vendéget szívesen, barátságosan fogad. Oda ne menjünk, ott nem látnak szívesen bennünket. b) Vendégül hív, meghív. Ebédre szívesen látjuk kedves feleségével együtt. Vendégül lát: vendégként fogad, megvendégel. Ritka vendég Rácországban | Zsigmond a király, a császár; Jól fogadja István vajda, … Hét egész nap látja dúsan, Becsülettel, emberséggel. (Arany János) || a. tárgyas Vhogyan v. (ritka) vminek lát: vmilyen érzéssel v. véleménnyel v. vminek tekintve fogad vkit, vmit. Szívesen látnók komoly szerepben is. Örömmel láttuk a darab felújítását. Ha nem láttok testvéreteknek, Megsokasodnak a redők Bús homlokom … táján. (Ady Endre)
II. Vmely cselekvésbe kezd, v. azt végzi.
1. tárgyatlan Vmihez lát: vmely cselekvésbe v. vmely tárggyal, élőlénnyel kapcs. teendőbe belefog, elkezdi, hogy teljes igyekezettel végezze. Vö.: hozzálát. Evéshez, munkához lát. A krumplihoz látott. Lássunk a dologhoz! Láss a lovakhoz! Jobb, hogyha dologhoz látsz itthon … (Fazekas Mihály) Jól esik reményteljesen látni munkához. (Kossuth Lajos) Ejh, felelj már valamit, és láss a csomagoláshoz! (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyatlan Dolga, munkája, teendője után lát: elindul, hogy elvégezze a teendőit; vmi után néz.
2. tárgyatlan Vmi v. (ritka) vki után lát: vmit, vkit megszerezni igyekszik; gondoskodni igyekszik róla; vmi után néz. Segítség után lát. Láss valami után! Sietett, hogy hirnök után lásson. (Arany János) Hát majd valami állás után látok … (Jókai Mór)
3. tárgyas <Néhány állandósult kapcsolatban.> (régies) <Igazságot> szolgáltat. ® Igazat lát; törvényt lát: ítéletet hoz, bíráskodik. Ne félj, fenn az isten; ő majd igazat lát. (Arany János) Igen súlyos igazságot látnak ma az ő saját fejére. (Jókai Mór)
Szólás(ok): nagyra lát: kevély, nagyravágyó. Ld. még fa, jön, karó, magyar, medve, vak.
Igekötős igék: alálát; általlát; átlát; átallát; belát; belelát; ellát; fellát; hozzálát; idelát; keresztüllát; kilát; lelát; meglát; nekilát; odalát; rálát; túllát; utánalát; végiglát; viszontlát.
láttat.
