lakik [1]
lakik [1] ige -om (-ok), -ol v. (népies) laksz; -tam, -ott; -jon v. -jék
1. tárgyatlan Vki lakik: <vmely helységben, területen> állandó tartózkodási helye, lakása van vkinek. Budapesten, vidéken lakik. Születése óta ugyanabban a városban lakik. Hát te hol lakol most? A bojóthi Melindának nem illik | falun magányban lakni. (Katona József) Ha a világ legvégén lakik is, fölkeresi a tanítómesterét. (Mikszáth Kálmán) Itt Tömörkény, ott Gárdonyi lakott, | Petőfi Zoltán erre ballagott. (Juhász Gyula) || a. tárgyas <Területet, helyet> rajta megtelepedve – mint ott élő – egészen v. részben megtölt. Négyféle nemzetség lakja a várost. (Mikes Kelemen) Budapest városát sok ezeren lakják. (Arany János) Nem volt még ilyen temetés ebben az országban, mióta magyarok lakják. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyatlan Vhol, valahogyan lakik vki: vmely helyet, helyiséget, házrészt v. házat bizonyos ideig arra a célra használ, hogy személyes holmiját ott tartsa, s a napnak legalább egy részét, rendsz. az éjszakát ott töltse. Vkinél lakik; vkivel együtt lakik; egy ® fedél alatt lakik vkivel; albérletben lakik; ® bérben lakik; emeleten, földszinten lakik; istállóban, odúban, sátorban, szállodában, szobában, villában lakik. Saját házában lakik. Nem mind úr ám az, aki fölházban [= emeletes házban] lakik. (Eötvös Károly) Földes cselédházban kellett laknom. (Kaffka Margit) Egy nagyobb parasztházban laktak, a ház első végében. Hátul laktak a házigazdáék. (Móricz Zsigmond) || c. tárgyas (választékos) <Házat, házrészt, szobát> mint kizárólagos tulajdonos bír. Az emeletet egy család lakja. Hihetsz-e annak, ki fűtve lakik öt szobát? (József Attila) || d. tárgyatlan (ritka) A nap nagy részét vhol mint otthonában tölti. Nyári vakáción át lehetőleg reggeltől estig a vízben laktunk. (Tömörkény István) Nagy és tágas konyha volt …, s nemcsak konyha volt, hanem társalgó is, … itt laktak nappal, itt is ebédeltek. (Móricz Zsigmond) || e. tárgyatlan és tárgyas (bizalmas, túlzó) Vhol v. vmit lakik: gyakran megfordul, sok időt tölt vhol. Még azt mondják, hogy én korhely vagyok, Éjjel-nappal a korcsmában lakok. (népköltés) Lakta a kocsmákat. (Móricz Zsigmond)
2. tárgyatlan (kissé népies) <Állat> állandóan él vhol. A halak a vízben laknak. Némely állat az erdőben lakik. Zöld erdőben, zöld mezőben Lakik egy madár. (népköltés) Arrafelé nem lakik fecske, általában nincsen apró madár. (Tömörkény István) || a. <Ember> vmeddig tartózkodik vhol. Nem születtem arra, … Hogy itt, béka módra, káka között lakjam. (Arany János)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) Vhol lakik: <élőnek tekintett, gyak. elvont dolog> vhol állandóan jelen van, ott tenyészik v. működik, érvényesül, ott van a tartózkodási helye. Ehhez hasonló megtörhetetlen lélek még férfitestben is ritkán lakott valaha … (Jókai Mór) || a. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Vmi lakik vmit: növény, elvont dolog jelenléte jellemző vmire. Szeretet, szabadság Lakja hajlékom. (Berzsenyi Dániel) Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, | Pocsolyás víz, sás, káka lakják. (Ady Endre)
4. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban:> ® hét ördög lakik benne; mi lakik vkiben v. (ritka) vmiben?: mi rejtezik benne?, mi a titkolt v. rejtett lényege vkinek, vminek? No most megtudom hát, hogy mi lakik ebben a veszedelmes lövegben. (Jókai Mór) Csinos formás ember – mondák némelyek –, ki tudja, mi lakik benne. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: ellakik; lelakik; meglakik.
