láda
láda főnév ládát, ládája
1. (népies, régies) Fölfelé nyíló fedéllel ellátott, rendsz. hosszúkás, öblös, gyak. rekeszes bútor ruhaneműnek, élelemnek v. kisebb házi holminak a tartására (régebben ülésre, ráfekvésre is). Fából, vasból készült láda; faragott, festett, vasalt láda; élelmiszeres láda; (népies) menyasszonyi láda (v. a menyasszony ládája): rendsz. díszesen faragott, festett láda a menyasszony kelengyéjének a tartására; pántos láda; tulipán(t)os láda; (régies) a község ládája: az a láda, amelyben a község pénzét és hivatalos iratait őrizték. Ládában tartja a fehérneműt. Leült a ládára. Hozzák a menyasszony ládáját. Gyere be, galambom, Gyere a szobánkba! | Mig eláll az eső, Űlj föl a ládánkra. (Petőfi Sándor) 1823-ban elégett a község ládája és vele az összeírás. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, ritka, népies) A menyasszony ládája, ill. hozománya. Helyes kis fruska, … de a ládája se kutya. (Mikszáth Kálmán) || b. (ritka, elavulóban) Hasonló, de kisebb ládikó v. dobozforma tárgy apróbb s értékesebb dolgok tartására. Pénzes láda. Ékszereit egy kis ládában tartja. Akármi nagy vétket nem fél vinni végbe, Csak hogy bús ládája pénzzel telhessék be. (Csokonai Vitéz Mihály)
2. <Járműn, gépen> erre emlékeztető, beépített tároló rész v. hozzá erősített ilyen tárgy. A kocsi ládája. || a. Láda alakú s az utazáshoz szükséges holmit, vmely munkához szükséges apróbb dolgokat (élelmiszert, szerszámot stb.) tartalmazó, rendsz. fából készült, hordozható alkalmatosság. Szerszámos láda; a vasutas ládája. A lakatos a ládájából előszedte szerszámait. Tavasz jön, nagy útra kelek, … Készítsétek az úti ládát. (Ady Endre) || b. Katonaláda. A regruta vállára kapja ládáját. Félre fordította a fejét, úgy ment ki a sötét utcára, zöld ládájával a kezében. (Hunyady Sándor)
3. Deszkából (lécből) készült, olykor fémből való, kocka v. hasáb alakú alkalmatosság áru szállítására v. tárolására. ® Vásáros láda; ládába csomagol; ládában szállít. Gép rúgdal, lánc zúg, jajong ládák léce. (József Attila) || a. Ilyenféle tárgy – fedél nélkül v. eltávolítható fedéllel – kevésbé kényes anyagok gyűjtésére, tartására a háztartásban. Fás, szemetes láda. Könyvei még mindig ládákban vannak. [A] kép még ma is megvan, de fönn a padláson, régi haszontalan lomok ládájában. (Nagy Lajos)
4. (gyak. összetételben) Fából v. fémből való s felül keskeny nyílással ellátott ládaforma v. nagyobb doboz alakú tárgy, alkalmas helyen felfüggesztve, elhelyezve iratok összegyűjtésére. Írásos panaszát dobja be az ajtón levő ládába. || a. Postaláda. Nincs levél a ládában.
5. (zene) Szélláda.
6. jelzői használat(ban) Annyi, amennyi egy ládába belefér. Egy láda könyv. || a. Annyi, amennyit vmely áruból egy ládába csomagolva szállítani szoktak. Egy láda narancs.
Szóösszetétel(ek): 1. ládafedél; ládafenék; ládafiók; ládaforma; ládafül; ládagyár; ládakulcs; ládapánt; ládatartalom; ládazárás; 2. céhláda; deszkaláda; élésláda; frigyláda; gyűjtőláda; katonaláda; kocsiláda; lisztesláda; mentőláda; oltóláda; panaszláda; postaláda; sípláda; szélláda; szemétláda; szenesláda; szennyesláda; szerszámláda.
ládácska; ládás; ládáz.
