lábad
lábad tárgyatlan ige -t, -jon, (népies) lábbad
1. (választékos) <Csak ebben az állandósult szókapcsolatban:> Könnybe lábad vkinek a szeme, a szeme pillája: könnyes lesz, könny lepi el a szemét v. a szempilláját. S mily örömmel nézte Bence, a hű szolga! … Mintha ő is ennék, ugy mozgott a szája, Néha szinte könnybe lábadt ősz pillája. (Arany János) A nagymamának könybe lábbadt a szeme. (Kosztolányi Dezső)
2. (ritka) Lábadozik. Beteg volt, de már lábadni kezd.
lábadás; lábadó; lábadt.
