kéz
kéz főnév kezet [e-e], keze [e-e]
1. Az ember két felső végtagjának, ill. ezek vmelyikének a csuklótól az ujjak hegyéig terjedő, fogásra alakult része, gyak. a karokkal együtt. Bal kéz; jobb kéz; ® suta kéz; hosszú, keskeny, vékony kéz; csontos, sovány kéz; ® sima kéz; rövid, széles, vastag kéz; hájas, kövér, tömött kéz; béna kéz; ® kacska kéz; zsugorodott kéz; a kéz feje ¬; a kéz háta ¬; keze ® szára; a kéz alakja, formája, nagysága; a kéz bütykei ¬; a kéz érintése; a kéz tördelése ¬; ® gyűlik a keze; ® jár a keze; ® lehull vkinek a keze; piszkos, szurtos, tintás a keze; fáj, fázik, izzad, reszket a keze; ® remeg a keze; kezébe ad, tesz vkinek vmit; egyik (ember) a másik kezébe adja a kilincset: egymás után folyvást mennek vkihez, vhova; vkinek a saját kezébe: neki magának (adandó át vmely küldemény); ® belefog vmit a kezébe; vkinek a kezébe ® nyom vmit; ® odanyom vkinek a kezébe vmit; kezébe vesz vmit; vkinek a kezében ® forog vmi; a kezében tart vmit; kezéből ® ernyőt csinál (szeme elé); egymás kezéből ® kapkodnak vmit, vkit; ® kicsavar vkinek a kezéből vmit; vmi ® kicsúszik vkinek a kezéből; ® kienged a kezéből vmit; ® kiesik a kezéből vmi; kihull a kezéből vmi; ® kiragad vkinek a kezéből; ® kiszalad a kezéből vmi; ® kiszalaszt a kezéből vmit: ® kitép vmit vkinek a kezéből; ® kitépi magát vkinek a kezéből v. kezei közül; ® kitesz a kezéből; ® kivesz vmit vkinek a kezéből; kézen fog vkit; kézen v. kezénél fogva vezet vkit; a kezén v. kézen ® jár; egy v. két kezén is ® megszámolhatja v. ® összeszámolhatja; fél kezére, mind a két kezére, kezére-lábára nyomorék; kezét ® átnyújtja vhol; ® beleteszi a kezét vkinek a kezébe; kezét ® ki- v. ® benyújtja; kezet csókol vkinek: <főleg nőnek megtisztelő üdvözlésképpen>; kezét ® csókolom; ® elrejti a kezét; kebelébe, zsebébe dugja a kezét; ® felnyújtja a kezét; ® feltartja a kezét; ® kimossa a kezét; ® kinyújtja a kezét vki felé; nyújtja a kezét vmire v. vmi után; csak a kezét kell ® kinyújtani(a) vkiért, vmiért v. vmi után; manikűröz(tet)i a kezét; megégeti, megsüti a kezét; vmibe ® mélyeszti a kezét; kezet mos, megmossa a kezét; mossa a kezét; (átvitt értelemben is) mentegeti magát, elhárítja magáról a felelősséget; ® nyújtogatja a kezét; ® összefogja a kezét; kezét ® összefonja; ® összerakja a kezét; ® összeteszi a kezét; ráteszi a kezét vkire, vmire: (átvitt értelemben is) a) bántalmaz vkit; b) erőszakosan birtokába veszi; simogatja vkinek a kezét; ® karba teszi a kezét; ® terjegeti a kezét; ® visszaveszi a kezét: hátratett kézzel; karba tett v. ölbe tett v. összetett kézzel (v. kezekkel): (átvitt értelemben is) tétlenül. Szóláshasonlat(ok): (átvitt értelemben) jár a keze, mint a ® motolla v. (úgy) jár a keze, mint a ® cséphadaró. Kézen soká az ifjabbik leányt Vezette nénje gondos őr gyanánt. (Arany János) Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet. (Ady Endre) Még most is látom a kezét | úgy ágazott az ujja szét. (Babits Mihály) Az én kezembe a nagymama nem ad két krajcárt se. (Móricz Zsigmond) Sovány kezével lassan elmotoz. (József Attila) || a. Ez a testrész mint a munkavégzés v. általában a cselekvés eszköze. Kérges kéz; ® kidolgozott kéz; gyors, ügyes kéz; a keze írása; ® durvul a keze; ® gyors a keze; ® könnyű keze van; ® lyukas a keze; ® nehéz keze van; rááll v. rájár a keze vmire, vmely munkára; a maga keze után v. a (két) keze munkája után él: fizikai munkával tartja el magát; megismeri vkinek a keze ® vonását; vmi kezébe adja a ® tollat; ® tollat vesz a kezébe; vmi jól ® áll v. rosszul ® áll, ill. nem áll vkinek a kezében; minden ® arannyá válik a kezében; ® kirí v. ® kisír vmi vkinek a kezéből; ® átmegy vkinek a kezén; ® elcsúszik vkinek a kezén; ® megfordult vkinek a kezén; két kézre fog: <eszközt> mind a két kezével megfog; vmi kezére ® áll vkinek; alig ® bírja a kezét; ® összedugja (a) kezét; vkinek a kezét ® vezeti; kézzel (szed, rak, válogat); két kézzel: (átvitt értelemben is) örömmel, szívesen; csupasz, puszta, meztelen kézzel; szabad kézzel rajzol; (szójárás) nem ® tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Aki kezét bírja, kint a mezőkön dolgozik. (Mikszáth Kálmán) Semmin sem | csodálkozik immár; dolgos kezével | átfogja kezem. (Radnóti Miklós) Még a gyerek is | örűl, ha gyárt valamit a keze. (Szabó Lőrinc) || b. <Állandósult szókapcsolatokban:> ez a testrész mint az ütés, bántalmazás, támadás v. védekezés eszköze. Könnyen v. hamar ® eljár a keze; ® hirtelen keze van; fegyvert ad a kezébe vmi: támadásra, harcra indítja vmi; kiüti a kezéből a fegyvert: (átvitt értelemben is) elveszi tőle a támadás v. védekezés lehetőségét; ® nekiszalad a kezének; kezet ® emel vkire, vmire; ütésre emeli a kezét; ® felemeli a kezét vkire; vkire (rá)teszi a kezét: tettleg bántalmazza; ökölbe ® szorítja a kezét; puszta, meztelen kézzel (védekezik); fegyveres kézzel támad vkire; fel a keze(ke)t v. a kezekkel*: add meg magad!; le a keze(ke)t v. le a kezekkel*: ne bánts(d), ne merj (merjetek) v. ne merd (merjétek) bántani! Rám ne merd tenni a kezedet! Tegyük le a vedret mi is a földre, asszonyok, hogy Ne gátoljon, ha ránk egy is kezet találna vetni. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Húszan csak rá nem tehetjük a kezünket kettőre! (Mikszáth Kálmán) Jegyese –? És én kezet emeltem rá! (Herczeg Ferenc) || c. <Állandósult szókapcsolatokban:> ez a testrész mint vmely tudattartalom, lelkiállapot ösztönös v. szándékos kifejezője. Reszket a keze: <félelmében, izgalmában>; ® ökölbe szorul a keze; fejét kezébe támasztja: <bánatában, töprengésében, levert hangulatban v. fizikai fájdalom miatt>; arcát kezébe ® temeti; kezét ® dörzsöli; kezét imára, könyörgésre ® kulcsolja; kezét ® morzsolja; összecsapja a kezét: <csodálkozásában, meglepetésében>; összeteszi, összekulcsolja a (két) kezét v. kezeit*: <imára v. rimánkodásra>; vkinek a kezét szorongatja: <öröme, szeretete jeléül>; a ® szívére teszi a kezét; tedd (csak) a ® szívedre a kezed v. tegye (csak) ® szívére a kezét; áldólag terjeszti kezét vki fölé; áldólag teszi a kezét vkire; kezét ® töri; kezét ® tördeli; összekulcsolt v. összetett kézzel v. kezekkel* kér vkit; ökölbe szorított kézzel tűr; legyint a kezével: <annak jeléül, hogy nem törődik a dologgal, nem tart fontosnak vmit, v. lemond vmiről>. A leány érezte, hogy a Gergely keze remeg. (Gárdonyi Géza) || d. <Állandósult szókapcsolatokban:> a jobb kéz mint a barátság, egyezség, szövetség megpecsételésének v. üdvözlésnek a jelképes eszköze. Kéz a kézben: baráti egyetértésben; szövetkezve; ® itt a kezem; ® belecsap vkinek a kezébe; kezet ® ad vkinek; kezet ad vkinek vmire; kezet rá!; kezet ® csap; kezet ® fog vkivel; kezet foghatnak: (gyak. rosszalló) <két személyről szólva:> egyezik a természetük, vmely tulajdonságuk; vmilyen szempontból egyformák; fogjunk kezet: tartsunk össze; ® megrázza vkinek a kezét; ® keményen megszorítja vkinek a kezét; kezet nyújt vkinek: <üdvözlésre>; ® baráti kezet nyújt vkinek; békülésre nyújtja kezét; ® odanyújtja a kezét vkinek; kezet ® szorít vkivel; kezet ® ráz vkivel; kezet ® ráznak. Cimborátok vagyok, itt a kezem rája! (Petőfi Sándor) Most adj kezet, hogy el nem árulod, Amit megértesz. (Madách Imre) || e. (játék) Kézből: <kártyajátékban> az osztásnál, ill. <némely játékban> az osztás első szakaszában kapott lapokból (mond be vmit). Kézből kontra! kézből ® megkontráz vmit; kézből bemondja az összes adut, családot, abszolútot, ultimót.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (rendsz. többes számban) (átvitt értelemben) <Némely szókapcsolatban:> a munkát végző, dolgozó v. általában a cselekvő személy. ® Fekete kéz; ® szűz kéz; dolgos, munkás, serény kezek; ártó, bűnös, gonosztevő kezek; vkinek a jobb keze: legjobb (alárendelt) munkatársa; segítőtárs; jó, rossz kézbe v. kezekbe kerül; jó, rossz, biztos kézben v. kezekben van; kézben van vmi: vkinél van, épp használják v. csinálják; sok kézen megy keresztül: sok személynek van vele dolga, sokaknál megfordul; ® jó kézre v. kezekre bíz; kézről kézre jár, megy, vándorol vmi v. kézről kézre adnak vmit, vkit: egyik ember a másiknak adja vagy engedi át, hogy megnézze, csináljon vele vmit, ill. beszélgessen vele; (tájszó) kéztől ad vkinek (vmit): ő maga adja oda neki, nem engedi, hogy az tetszés szerint vegyen; (tájszó) kéztől kap, vár vmit: megvárja, míg odaadják. Serény kezek éjjel-nappal dolgoztak a nagy munkán. Ismeretlen kezek letépték a falragaszokat. Sohasem ehetett kedvére, mindig kéztől adtak neki. (tájszó) Áldott a sok kéz, átkozott a sok száj. Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya! | Kéz is kell még, mely a földet kihányja, … S e kéznek nincsen semmi érdeme? (Petőfi Sándor) A fáról nem szabad leenni a gyümölcsöt, hanem kéztől kell várni. (Jókai Mór) Sivatag, lárma, durva kezek, … | A Tisza-parton mit keresek? (Ady Endre) Én csak bús álombáb vagyok, Játékos kezek rángatottja. (Ady Endre) || a. <Néhány szókapcsolatban: házasságkötésben a nő személyének jelképeként.> Vkinek a kezéért eseng, vkinek a kezére pályázik: nőül kér vkit; érdemes vkinek a kezére: é. arra, hogy vki feleségül menjen hozzá; elnyeri, megkapja vkinek a kezét: elnyeri, megkapja feleségül; megkéri vkinek a kezét; ® ideígéri a kezét; a kezét (oda)ígéri vkinek: megígéri vkinek, hogy feleségül megy hozzá; (oda)ígéri leánya kezét vkinek. Midőn kezem megkérte, nem rogyott | ő térdre. (Katona József) A fogoly vezérnek kezedet igéred. (Arany János) Nem tűrhettem tovább a bizonytalanságot, fölkerestem, és … megkértem tőle kezét. (Csiky Gergely)
3. (átvitt értelemben is) <Állandósult szókapcsolatokban: a munka v. általában a cselekvés, a tett jelképeként.> ® Szabad keze van vmiben; ® kötve van a keze; ® ragad a keze; tiszta a keze v. tiszta keze van: nem követ el becstelenséget, nem csal, nem lop; ® véres a keze; ® benne van a keze vmiben v. az ő keze is ® benne van a dologban; rajta van a keze ® szennye v. rajta hagyja a keze ® szennyét vmin; meglátszik a keze ® nyoma; (rendsz. rosszalló) vkinek a keze nyomára ismer vmiben: vmely cselekedetben felismeri vkinek a munkáját, hatását, befolyását; kézbe v. kezébe ® vesz vmit; minden ® arannyá válik a kezében; ® szabad kézből elad vmit; ® kiesik az ecset, az írótoll, a toll, a véső a kezéből; vki, vmi ® kiüti vkinek a kezéből a tollat; egy fillér sem ® tapad a kezéhez; vér ® tapad a kezéhez; vkinek a ® vére a kezén szárad; vkit a saját kezére bocsát: önállóvá, függetlenné tesz; ® szabad kezet ad, hagy, enged vmiben vkinek; eltaszítja magától vkinek a jótevő kezét: nem fogadja el a segítséget; vkinek a kezét látja vmiben: felismeri, hogy ő volt a mozgató, az intéző vmely ügyben, eseményben; ® megköti vkinek a kezét; megköti v. köti vkinek a kezét vmi: vmi miatt nem cselekedhet szabadon; kezét ® vérrel mocskolja be; szabad kezet nyer vmiben: megengedik, hogy belátása szerint cselekedjék vmely ügyben, vmely területen; szabad kezet tart fenn magának: bizonyos tekintetben magának tartja fenn a kezdeményezést v. döntést; (ritka) árva lesz a kezétől vki: vki apjának v. anyjának, ill. szüleinek a halálát okozza. (szójárás) Mindent a szemnek, semmit a kéznek: csak nézni szabad vmit, vkit, de hozzányúlni nem. Megengeded ugye, hogy én magam vegyem kezembe a sorsomat? (Jókai Mór) Az én kezeim tiszták … az én lelkem nyugodt. (Tolnai Lajos) Az ezredes … tudtára adta neki áthelyeztetését … Persze, hogy monseigneur [= a főtisztelendő úr] keze van a dologban. (Herczeg Ferenc) || a. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban: a gondviselés, gondozás, irányítás, nevelés, felügyelet jelképeként.> Anyai kéz nélkül nő fel: anyai gondviselés nélkül nő fel; megfordul vkinek a keze alatt; kéz alá v. kézbe vesz vkit: irányítani, fegyelmezni akarja; vkinek a keze alá v. kezébe kerül: irányítása, felügyelete alá k.; vki ® kikerül vkinek a keze alól v. vkinek a kezéből; ® elfolyik a keze között a pénz; ® szétfolyik a pénz a kezében; kezéhez ® békül; vmi elfogy, eltűnik vkinek a kezén: rosszul v. hűtlenül gazdálkodik vmivel; kezén hord vkit: gondja van rá; kezén van vkinek vmi: gondjaira van bízva; kezére ® szoktat; ® leveszi a kezét vkiről, vmiről. Most három-négy kézen jutnak csak a fogyasztó kezébe temesztményeink. (Kossuth Lajos) Ha már idáig nevelgettük az ifjú urat …, ezután se vegyük le róla a kezünket. (Krúdy Gyula) Maga vette kezébe lakásügyét. (Kosztolányi Dezső) || b. Állandósult szókapcsolatokban: a fenyítés, fegyelmezés, büntetés jelképeként.> Az igazságszolgáltatás keze; a ® törvény keze; ® eléri vkinek, vminek a keze; ránehezedik vkinek a keze súlya: nagyon keményen, szigorúan, kegyetlenül bánik vele vki; kézben tart vkit: igen erősen fegyelmezi; kezére vesz vkit: szóval, fenyítéssel igyekszik nevelni; rajta tartja a kezét vkin: állandóan fegyelem alatt tartja; erős kézzel fog vkit: erősen fegyelmezi. Reszkess, nyomorú, kit még utól nem ért A törvény keze eltitkolt bűnödért. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Megkísérlem, hogy megmentselek a hóhér kezétől. (Gárdonyi Géza) || c. (átvitt értelemben, vallásügy) Isten v. az Úr keze: <vallásos hiedelem szerint> a) Isten hatalma. A lélek drága, furcsa, kényes Tallérja ritkán marad fényes, | Ahogy az Úr kezéből kikerül. (Tóth Árpád); b) Isten büntetése. Isten… sem kívánja tőlünk, hogy mikor keze reánk nehezedik, ne jajduljunk fel. (Eötvös József) Most elérte Isten bosszúálló keze | Gyilkoló vasától négy dühös magyarnak. (Arany János) || d. (átvitt értelemben) Vmilyen kézzel: vmilyen módon, eljárással, magatartással. Avatatlan, bűnös, szentségtelen kézzel nyúl vmihez; erős, határozott kézzel cselekszik, intéz vmit; fukar kézzel: fukarul, fukar módra; kegyetlen kézzel bánik vkivel v. nyúl bele vmibe (vmely ügybe); ® kemény kézzel; ® kesztyűs kézzel; pazar kézzel (fizet); tele kézzel: jól megrakodva, gazdag zsákmánnyal; ® üres kézzel. Ahelyett, hogy biztatnám, kegyetlen kézzel tépegetem az atyai érzéseit. (Mikszáth Kálmán) Kesztyűs kézzel, barátom, nem lehet nevelni. (Kosztolányi Dezső) || e. (átvitt értelemben is) Két kézzel: a) nagymértékben, teljes erőből, teljes lélekkel (csinál vmit); két kézzel dolgozik; két kézzel szórja a pénzt. Ellenségünk … A konkolyt két kézzel hinti. (Vas Gereben); b) nagyon mohón (kap vmin), nagyon szívesen (vesz, tesz vmit); két kézzel kap a szerencsén. Hát látom, nem kell a borjú, majd kell Görögnének két kézzel. (Tolnai Lajos)
4. <Állandósult szókapcsolatokban: a közelség, a hozzáférhetőség, alkalom, lehetőség kifejezésére.> Keze alá ad vmit; eltesz vmit kéz alól; vkinek a keze ® ügyében v. ügyére; keze ® ügyébe esik vmi. Egész fegyvertár volt a keze ügyében: Mind a háztul telt ki, nem vették azt pénzen. (Jókai Mór) Ha orvos lett volna kéznél, … ki tudja, talán [életben] maradt volna. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben is) Kéz alatt: a) közelben, úgy, hogy könnyen hozzá lehet férni, használatba lehet venni; kéznél; kéz alatt tart mindent, amire szüksége van. Iparkodott magát kéz alatt tartani. (Jókai Mór); b) úgy, hogy lehetőleg más ne tudjon róla; titokban, suttyomban; kéz alatt elad, vesz vmit, túlad vmin. Világos, hogy annak a fattyúnak akarta juttatni kéz alatt a bécsi ház és a földbirtok árát. (Mikszáth Kálmán) Méltóságos asszony… volna egy lány… Parasztlány. A rokonom. – Az asszony fölizgatódott. Mindig ilyen kéz alatt szerzett lányokról álmodozott. (Kosztolányi Dezső) || b. Kezére esik: a) <vmely tárgy, eszköz> olyan helyzetben van, hogy jól tud vele bánni, vmit ügyesebben el tud vele v. rajta végezni. Ha így tartod, nem esik kezemre, nem tudom elvágni. b) <vmely művelet> a tárgy állása, helyzete folytán könnyen, ügyesen végezhető számára. Ha így fogom a tollat, nem esik kezemre az írás. c) <vmely teendő, vmely terv végrehajtása> a körülmények alakulása folytán könnyen, jól sikerülhet neki. Örül, hogy gyilkos a testvére, Kit, hogy elveszessen, most esik kezére. (Arany János) || c. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban: az eredet, forrás megnevezésére.> Első kézből: a) közvetlenül a termelőtől; b) az első forrásból; negyedik kézből. Boldog e sorok írója, ki e családias jelenetet biztos kézből megtudám. (Vas Gereben) Nem történhetett rablás, gyilkosság a környéken, hogy azt Mákosné asszonyom első kézből ne kapta volna. (Jókai Mór)
5. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban: a birtokbavétel, birtoklás kifejezésére.> Kezébe v. kezére esik, jut, kerül: birtokába jut; kezébe ereszt vkinek vmit: vmely birtokot, vagyontárgyat átenged vkinek a tulajdonába; kezébe v. keze közé ® kaparint vmit; kezébe ® ragad vmit; vkinek a kezébe tesz le (® letesz); kezébe veszi a hatalmat; kezében van vmi: birtokában van vmely vagyontárgy; még kezében van a nagy v. utolsó ® adu; ® kiad vmit a kezéből; ® kiereszti a kezéből; kézhez v. kézre ad, juttat vmit: a jogos tulajdonoshoz juttatja; kézhez ® kap vmit; kézhez vesz; kezén van vmi: <vmely vagyontárgy> a birtokában van; vmit idegen kézen hagy; kezére ad, juttat vkinek vmit: tulajdonába, hatalmába ad, j.; vkinek a kezére jut, kerül, száll vmi; vmilyen kézre v. kézbe jut, kerül, száll, (régies) bír vmi; idegen kézre kerül; a kezére játszik vkinek vmit v. átjátszik vmit vkinek a kezére: hozzásegít vkit ahhoz, hogy megszerezzen vmit; ® elcsap vkit vkinek a kezéről; vkinek a kezéről ® elüt vkit, vmit; ® lecsap vkinek a kezéről vkit; ráteszi a kezét vmire: lefoglalja magának, megszerzi; kinyújtja a kezét vmi után v. vmi felé v. vkire, vmire: meg akarja szerezni magának; vkinek a kezéről ® leüt vkit, vmit; ® ráveti a kezét vkire, vmire; kezet ® vet vkire; el (onnan) a kézzel v. kezekkel!*: <tiltakozásként, ha vki jogtalanul el akar tulajdonítani vmit, v. bele akar avatkozni vmibe>. || a. <Állandósult szókapcsolatokban: az eltulajdonítás, tolvajlás jelképeként.> (bizalmas) Ragad, ragadós a keze; enyves keze van v. enyv van a kezén; ® szurkos a keze; könnyen a kezében felejt vmit: lop; kezéhez v. kezén ® ragad vmi; vkinek a kezén ér vmit: megtalálja nála a lopott jószágot. (szójárás) Amit szeme ® lát, keze ott nem hagyja v. amit a két szeme ® meglát, a két keze ott nem hagyja.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
6. (átvitt értelemben) <Állandósult szókapcsolatokban: a hatalom, hatáskör, hatókör jelképeként.> A sors keze; az erős kéz politikája: szigorral, hatalmi szóval való kormányzás; messze ér a keze vkinek: nagy a hatalma, nehéz kitérni a bosszúja elől; vkinek a keze közé kerül: a) hatalmába kerül; b) foglya lesz; vkit a kezébe v. keze közé ® kaparint; keze ® között tart vkit; a bűnöst a törvény v. igazságszolgáltatás kezébe adja: a bűnöst átadja a büntető hatóságnak; kezébe ragadja a kormányt: megszerzi a főhatalmat; az ellenség kezébe kerül; vkinek a kezébe teszi le a sorsát; vkinek a kezébe teszi le a döntést: feljogosítja a döntésre; vkinek a kezében van a döntés: jogosult a döntésre; kezében tartja a vezetést; kezében tartja a ® kormánypálcát; vki ® kicsúszik vkinek a kezéből v. keze közül; vkit kezére ad vkinek: hatalmába juttatja; kézre ® kerít vkit; kézre kerül vki: elfogják az üldözött, körözött személyt. Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. (Vörösmarty Mihály) Forgács lészen az is, Forgács, ki megóvja, Hogy bitang kézre ne jusson árva trónja. (Arany János) Stíria messze van. – Sebaj! Azért hosszú az igazságszolgáltatás keze, hogy oda is elérjen. (Mikszáth Kálmán) Csak nem gondolja tán, hogy Buda török kézre kerül? (Gárdonyi Géza) || a. (régies) <Állandósult szókapcsolatokban: a kezelhetőség, fegyelmezettség, használhatóság kifejezésére.> Kézhez áll v. szokik: alkalmassá válik vkinek a szolgálatára; vkinek a kezéhez békül: engedelmességet kezd tanúsítani vki iránt; kézhez kapat v. szoktat: úgy szoktatja, hogy használható, engedelmes eszközévé v. segítőtársává lesz; a maga kezére nevel, tanít vkit: a maga szolgálatára v. segítőtársává v. követőjévé n., t. vkit. Ti, büszke hún ágak ifjú nemes vére! | Tanítalak immár a magam kezére. (Arany János) Édesanyám annyira … kezére nevelt, hogy mikor megházasodtam, a feleségemet az anyám helyébe állítottam. (Móricz Zsigmond)
7. <Állandósult szókapcsolatokban: a haszon, érdek, jelképeként.> Kezére ad vkinek vmit v. adja a kezére a dolgot: úgy tesz, úgy beszél, hogy kedvére legyen; kezére ® dolgozik vkinek; kezére ® játszik vkinek; egy kézre ® dolgozik vkivel v. egy kézre ® dolgoznak; a maga kezére dolgozik: önállóan, a maga hasznára d.; kezére ® jár vkinek; ® (meg)keni vkinek a kezét. Mikor az ősszel kellemetlenségem volt a tőzsdén, a kezemre járt. (Herczeg Ferenc) Az inasok fölszabadulnak, legények lesznek; azután megházasodnak, hogy a maguk kezére dolgozhassanak, s így folyton-folyvást csak szaporodnak a mesterek. (Tömörkény István) Utasította a királyi biztost, hogy terjessze fel azoknak a nevét, akik kezére játszottak. (Móricz Zsigmond)
8. Állat mellső, ritk. hátsó végtagjainak olyan végződése, amelyen egy ujj a többivel szembeállítható, s így az ember kezéhez hasonlóan fogásra alkalmas. A majom keze.
Szólás(ok): (tréfás) itt a kezem, nem disznóláb: amit kézfogással megpecsételek, meg is tartom; két bal keze van: a) nagyon ügyetlen; b) minden kezdeményezése rosszul üt ki; (tájszó) kéz után keletlen, lapát után sületlen: rosszul dagasztott és sületlen kenyér; ég a keze alatt v. kezében a munka v. dolog: ügyesen, gyorsan és jól dolgozik; sír a kezében a munka v. dolog: ügyetlenül, kényszeredetten, rosszul dolgozik; meg kell(ene) a kezét aranyozni: <női munka elismeréseképpen>; amit egyik kezével ad, a másikkal visszaveszi: a) úgy ad, hogy nincs köszönet benne; b) egyik cselekedetével kedvez, a másikkal hátráltat, kárt okoz; ld. még: kisujj, tűz. Közmondás(ok): Sok kéz hamar kész: ha többen végzik a munkát, gyorsan elkészülnek vele.
Szóösszetétel(ek): 1. kézápoló; kézbilincs; kézcsonk; kézcsukló; kézfinomítás; kézfordulat; kézízület; kézkenőcs; kézközép; kézláb-; kézmosó; kézrázás; kézremegés; kézszorongatás; kéztempó; 2. asszonykéz; csontkéz; egykéz; férfikéz; harmadkéz; hóhérkéz; holtkéz; magánkéz; mesterkéz; munkáskéz; műkéz; rendőrkéz; segédkéz; vaskéz; visszakéz.
