kerület
kerület [e-e] főnév -et, -e [ë, e]
1. (mértan) Vmely síkidomot határoló vonal(ak). A kör, a négyzet kerülete. || a. (mértan) E vonal(ak) hossza. Kiszámítja a kör, a trapéz kerületét. || b. Vmely nagyjában henger alakú tárgy, természeti alakulat keresztmetszetét határoló vonal, ill. ennek hossza, mértéke. Ennek a fának a kerülete a tövénél három méter. Hatalmas oszlopok, kerületük két méter is megvan. || c. (népies, régies) Vmit körülvevő szegély. Kék a kötőm kerületi, Barna legény kerülgeti. (népköltés) Fekete szakálla szinte benőtte az arcát, úgyhogy csak a szeme kerülete meg az orra maradt ki belőle. (Gárdonyi Géza)
2. (népies, régies) Vmit körülvevő, környező vidék; szűkebb környék. Holló és farkas lepte el a városok kerületét. (Jókai Mór)
3. Egy bizonyos terület, amelyet vki, vmi bejárhat v. bejárni köteles. Postásunk kerületét két utcával csökkentették. Mert csürhe nálatok s nem ménes a neve, Ha napi járóföld nincs a kerűlete. (Arany János)
4. <Nagyobb városokban> egy-egy igazgatási egységet alkotó terület. Első, ötödik kerület. Ismerte Pista úr erkölcsprédikációit, amelyeket a hatodik kerületben a … kávéházi „alkalmazottaknak” szokott mondani. (Krúdy Gyula) || a. Vmely városi kerület lakossága. A kerület lelkesen fogadta tanácstaggá jelölését. || b. Egy-egy ilyen területi egység vmely hatósága v. illetékes szerve. Az ügyet a kerület kivizsgálja. A kerülethez fordult.
5. (régies) A közigazgatás vmely ágának v. az ország egész területére kiterjedő hivatali, egyházi v. társadalmi szervezetnek egy-egy nagyobb (gyak. több járást v. megyét magában foglaló) területi egysége. Esperesi, kamarai, táblai kerület. || a. Képviselői választókerület. Hű maradt hozzá a kerülete. A képviselő beszámolót tart a kerületében. Egy sokszorosan bukott képviselőjelölt, aki a Pannonia fogadóban minden alkalommal megjelent Pesten, amikor valahol egy kerület megüresedett. (Krúdy Gyula) Most már minden képviselő inkább a kerülete után néz. Most már biztos, hogy a nyáron meglesznek a választások. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): egyházkerület; tankerület; választókerület; várkerület.
