küzdelmes
küzdelmes [e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Küzdelemmel teli, állandó küzdelemmel folytatott, kísért <élet, időtartam>. Ismét egy küzdelmes éve múlt el életének. (Jókai Mór)
2. (választékos) Küzdelmes harcok: nagy küzdelmekbe kerülő v. nagy küzdelmet kívánó harcok. Küzdelmes harcoknak nézünk elébe.
küzdelmesség.
