kürtő

Teljes szövegű keresés

kürtő főnév -t, -je [e] (építészet)
1. Nyílt tűzhelyek fölött levő, fölfelé szűkülő, tölcsérszerű nyílás, amely a füstöt a kéménybe v. a szabadba vezeti. A füst vastagon száll fel a kürtőben.  Kössétek fel őt Palotája kürtőjébe s gyujtsatok Alatta lángot! (Vörösmarty Mihály) Szétfeszített könyökkel és térdekkel kezde felkapaszkodni a kürtő szűk torkába. (Jókai Mór)
2. (régies) Kémény (1, 2).  Sikoltva a szél üzenget a kürtőn. (Vajda János)
3. (népies) Kályhacső.
4. (műszaki nyelv) Felfelé szélesedő, kéményforma cső v. nyílás, a füst elvezetésén kívül főleg szellőztetésre v. gáz elvezetésére.
Szóösszetétel(ek): kürtődugó; kürtőnyílás.
kürtős.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem