különlegesség
különlegesség [e-ë] főnév -et, -e [ë, e]
1. A különleges melléknévvel kifejezett tulajdonság, jelleg; vkinek, vminek különleges volta. A feladat, a munkakör különlegessége. A szövet különlegességét mindenki megcsodálta.
2. (néha túlzó) Különleges eljárással, rendsz. kis mennyiségben v. kevés példányban készült, termelt, kiváló minőségű, újszerű v. általában különleges, jellegzetes ipari, mezőgazdasági termék, ételféleség, élvezeti cikk. Kisipari különlegesség; magyar különlegesség; a francia szakácsművészet különlegességei. Az édesnemes paprika és a hímzett papucs szegedi különlegesség. A fokos nagyon jól ismert különlegessége volt a kuruc fegyverzetnek. (Jókai Mór)
különlegességi.
