különben
különben [külömben] határozószó
I. határozószó
1. (rendsz. fokozó hangsúllyal) Minőségileg különbül, jobban, kiválóbban. Ő ezt különben megcsinálja. Úgy elénekelte a dalt, hogy egy operaénekes se különben.
2. Nagyobb erővel; erősebben, inkább. Úgy sütött a nap, hogy júliusban sem különben.
3. (irodalmi nyelvben) <Főleg tagadó szerkezetben.> Az ismert, a szóban forgó módtól eltérve; más módon, másképpen, másként. Ő sem cselekednék különben. Nincs különben. A vitéz bajnokok nem különben fognak cselekedni, mint a pézsmakacsák, melyek … menten föleszik a cserebogarakat. (Jókai Mór) –31 (ritka, régies) <Állító szerkezetben.> Ha különben volna is… (Eötvös József)
4. Más körülmények között, egyéb szempontból nézve; egyébként, másként, máskülönben. A különben jó gyermek szembeszállt szüleivel. Jutalmul három annyi dolgot bízott rá, mint különben. (Jókai Mór) Az erdő mellett vezető telegráfoszlopok egyikén egy harkály … kopácsolt, abban a hitben, hogy bogaraknak kell lenniök az oszlopban, különben honnan lenne a zúgás? (Mikszáth Kálmán) Amikor betegen feküdtem, … sok mindenen eltűnődtem, ami különben talán sohase jutott volna eszembe. (Kosztolányi Dezső)
5. <Is v. sem kötőszóval; rendsz. érzelmileg színezett mondatban:> az előbb közöltektől v. gondoltaktól, a közvetlen ezután közlendőktől függetlenül; de egyébként (is v. sem). Nem tudok kimenni; különben is mit akar? Nem mentem el, dolgom volt, különben sem volt kedvem. A tragédia egészen belső volt, színpadi kitörések nélkül, amik Keményhez különben sem illettek volna. (Péterfy Jenő) Oszladozni kezdett a tegnap esti ijedtség; különben is hangos lett már az egész hegy a szüretelők dalától. (Mikszáth Kálmán) –51 (magyarázó mondatban) Ön Smith, – különben sincs semmi foglalatossága, …üljön csak lóra, s adja kézhez ezt a levelet. (Jókai Mór)
II. (kötőszó-szerűen; mellékhangsúllyal)
1. Az előbbieket v. a következőket nem tekintve és azokkal bizonyos fokig ellentétben; egyébként. Fáradt voltam, különben jól éreztem magam. Sokat fecseg, különben jó gyerek. || a. <Ellentétes tartalmú közlés után:> rendes körülmények között; általában, egyébként. Ma sokat nevet, különben nem szokott ilyen jókedvű lenni.
2. <Szembeállítás nélkül, az előbbiekhez kapcsolás kifejezésére:> hogy a részletezést ne folytassam; egyébként. Voltak ott gazdák, mérnökök, orvosok; különben minden foglalkozás képviselve volt.
3. <Az új mondanivaló bevezetésére:> az előbb mondottakról más tárgyra térve; egyébként. Különben mit csinálsz ma este? Különben mit szólsz a szép tavaszi időhöz? Különben hogy vagytok? Te nem tudod, mik történtek minálunk. Jaj, Pepike. Különben ki sem mozdulhatok. (Kosztolányi Dezső)
4. (mert v. vagy kötőszóval v. anélkül) (Mert) ha nem úgy van v. lesz; (mert) ellenkező esetben; másként. Bizonyára meghűlt, különben miért mulasztana? Ülj le, (vagy) különben v. (mert) különben rád verek. De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni. (Petőfi Sándor) Ki ne jöjjetek semmi zajra, míg én ki nem hívlak, mert különben megesz a mumus. (Mikszáth Kálmán)
5. <A kimondott v. csak gondolt előzetes közlés visszavonásaként, helyreigazításul; mellékhangsúllyal:> meggondoltam a dolgot, s megváltoztattam szándékomat, nézetemet, tehát …; azaz; mégis. Hozzatok bort; különben ne hozzatok. Készítsétek elő az ünneplő ruhámat …, különben így is jó.
Szóösszetétel(ek): máskülönben; nemkülönben.
